Tömeges csődveszély
Az elosztás módszere nem változott: továbbra is rendkívül sok település kap viszonylag kisebb összegű támogatást. Ezt az idei két korábbi támogatási kör kapcsán is sokan támadták: a kritikus hangok szerint túlságosan szétaprózzák az összegeket, jobb volna néhány különösen nagy bajban lévő várost vagy falvat segíteni több pénzzel. Az utóbbi hetekben összesen 7,77 milliárd forint jutott, úgy, hogy minden második önkormányzat kap belőle valamennyit. A módszert támogatók úgy vélik: annyira égető a helyzet, hogy legalább a tűzoltásra szinte mindenhova adni kell.
Az idén sokat kritizálták a kormányt azokról a helyekről, ahol még a 100 ezer forintot sem érte el a támogatás, volt például olyan falu, amely a korábbi körben mindössze 14 ezer forintot kapott problémái kezelésére. Ez a harmadik támogatási fordulóban már nem így van, 100 ezer alatt egyetlen település sem kapott segélyt. Érdekesség, hogy a három legnagyobb összeget nem a hagyományosan a szegénység mintaképének kikiáltott északi régió városai kapták, hanem három dunántúli település: Komló harmadik helye nem meglepetés, Kaposvár és Szombathely 300, illetve 250 milliós támogatása annál nagyobb problémákat jelez.
Nem lesz könnyebb a jövő év sem, annak ellenére, hogy erőteljes központosítással indul. A kormány nagyobb beleszólást kap a helyi ügyekbe, ahogy a gazdálkodásból is átvesz nem egy elemet. Év közben pedig még fel is kell készülni a még nagyobb változásokra. Az új önkormányzati törvény, kiegészítve a köznevelési törvénnyel és néhány más jogszabállyal, alapjaiban alakítja át a rendszert.
A települések több fontos intézményüket is elvesztik: a középiskolák és kórházak is az államhoz kerülnek át, miután több város már közel jár ahhoz, hogy képtelen legyen ezeket fenntartani. Az iskolák esetében gondoltak azokra a településekre, amelyeknek van elég pénzük az intézmények fenntartására: ezek kérhetik azt, hogy kapják vissza a fenntartás jogát. Szigorodik a korábban sok problémát okozó hitelfelvételek szabályozása is: a legtöbb támogatás, amely az államtól érkezik, az egyes adott feladatokhoz rendelve kerül a településekre. Végül bekerült a törvénybe az összeférhetetlenség legfontosabb szabálya: 2014-től polgármester nem lehet parlamenti képviselő.
A kisebb önkormányzatoknak vége van, ezeknek közös hivatalokba kell szerveződniük, helyben mindössze polgármestert választanak. A módosítás nem is csak az aprófalvakat érinti, 2000 fő alatt kötelező az új rendszer. A közös hivatal legalább 2000 lakost vagy hét települést fog össze. Erre az átállásra még van idő, csupán 2013-tól kell létrehozni az közös hivatalokat.
A közigazgatási rendszer magasabb szintje teljesen átalakul. A megyék gyakorlatilag minden feladatukat elvesztik – erre azért volt szükség, mert a legtöbb már a finanszírozás végső határainál járt, más kérdés, hogy amit eddig ki kellett fizetni, azt ezután is ki kell, mindössze az állam feladata lesz. Annál bizonytalanabb, mi lesz a 2013-tól létrejövő járások feladata. A törvény több helyen is ír az 1983 végén megszűnt járási szintről, ám sem a feladatait nem sorolja fel, sem az irányításának módszerét. Annak tehát jövőre kell eldőlni, milyen szerepet töltenek be a járások a közös hivatalok és a kistérségek rendszere mellett.
Leminősítették a fővárost
Leminősítette Budapestet a Standard & Poor’s. A hitelminősítő közölte: jelentős bizonytalanságot észlel az intézményi keretek jövő évi fejlődésével kapcsolatban a települések, valamint a települési vállalati szektorok szempontjából egész Magyarországon, Budapest költségvetési rugalmassága pedig átlagos
