a bérekkel már nem csúsznak
A székesfehérvári klub jelenleg több beszállítónak tartozik, és vannak kifizetetlen reklámköltségek is. Prémiumokkal is tartoznak, de ezt még az idény végéig rendezhetik. A bérekkel (ekhós formában kifizetve), adókkal, járulékokkal nincsenek csúszásban. „A következő három hónap nagyon nehéz lesz, minimálisan 60 millió forintra lenne szükség, mivel 30-40 milliós mínusszal még neki lehet vágni a következő szezonnak” – vélte Ocskay Gábor.
A szakosztály-igazgató szerint a 2010-ben létrehozott Ifj. Ocskay Gábor Akadémia – amelyet a 2009-ben szívinfarktusban elhunyt fiáról, a kiváló válogatott játékosról neveztek el – működési költsége miatt alakult ki a hiány, másfél év alatt 160 millió forintba került a fenntartása. A sporttörvény változásának köszönhetően az idén már pályázhatnak a cégek sportcélra felajánlott társasági adójából (taó). Így ez évben már 220-230 millió forintból tudják működtetni a 250 gyereket nevelő akadémiát. Korábban ezt a költséget a felnőttcsapat büdzséjéből finanszírozták.
Ocskay bízik abban, a Fehérvár kiváló szereplése után sikerül további szponzorokat szerezni, hogy a következő szezonban is tudjanak az osztrák profi ligában, az EBEL-ben indulni, ebből szerinte az egész magyar jégkorong profitál. A Fehérvár 15-16 magyar válogatott játékossal a középszakaszban a 3. helyen végzett, a rájátszásban a múlt héten kiesett a negyeddöntőben a Ljubljana ellen.
A Fehérvár évente mintegy 1,5 millió euróból gazdálkodik, ez az osztrák, horvát, szlovén, cseh klubokból álló 11 csapatos EBEL egyik legkisebb büdzséje. „A Red Bull Salzburg 13 millióból gazdálkodik, de a többi osztrák klub meg a Zágráb is minimum dupla annyi pénzből működik, mint mi” – hívta fel a figyelmet Ocskay.
Nehézséget okozott a forint gyengülése is, mivel a büdzsét még 275 forintos euróval tervezték. A csapatnak mintegy 80-100 szponzora van, ezekből a legjelentősebb a székesfehérvári önkormányzat. A cégek közül a legnagyobb támogató a városban alumíniumtermékeket gyártó svéd Sapa. Az idén az Alba Volán anyagi helyzete miatt már nem szponzorálja a csapatot.
A klubnak jelentős bevétele van a jegy- és bérleteladásokból (1700 darab), az EBEL-ben az összes meccs telt ház előtt ment. Ez az évi 70-75 millió forint 15-20 százalékát adja az összes bevételnek, ez Ocskay szerint Magyarországon óriási eredmény. A felnőttcsapatnál 24-25 játékosnak, a farmcsapatnál 15-nek fizetnek bért. A legnagyobb bér egymillió körül van, a legkisebb 50 ezer forint. A bérköltség – az edzői, orvosi és egyéb stábbal együtt – az egész büdzsé mintegy 70-75 százalékát alkotja.
A város tulajdonában lévő jégpályát a klub üzemelteti 2000-től, erre 80-90 millió forint támogatást kapnak egy évben. Az üzemeltetés éves energiaköltsége mintegy 70 millióba kerül.
„Az idei szezonban 250 millió forint a költségvetésünk, ebből gazdálkodik az utánpótlás, az amatőr- és a farmcsapat is” – nyilatkozta lapunknak az idén Mol Liga- és a Magyar Kupa-győztes Dab.Docler Dunaújváros ügyvezető igazgatója. Azari Zsolt elmondta, bevételeik 60 százalékát a szponzorok (ennek 95 százalékát a főszponzor) adják, 30 százalék a taós pénzekből jön össze, a többi a klub saját bevétele. Az önkormányzattól pénzbeni támogatást nem kapnak, természetben a jéghasználat bérleti díjának egy bizonyos részét, amelyet a város 80 százalékról 50-re csökkentett, miközben drasztikusan emelte a bérleti díjat.
A költségvetési pénzek 15-20 százaléka megy el a versenyeztetésre, így az osztrák Nationalligában való részvételre. A bérekre a költségvetés 50-55 százalékát fordítják, a szerelésre 15-20 százalékot.
Azari Zsolt szerint a társasági adóból befolyt pénzek kapcsán a legnagyobb változás az edzők számának és bérének jelentős mértékű növekedése. Az ügyvezető igazgató szerint az önkormányzat is jelentős bevételhez jut a társasági adós pénzek segítségével a bérleti díjon keresztül, de az államhoz is szépen csorog vissza a befizetett adó útján. A társaságiadó-felajánlásokból származó pénzek mintegy 25-30 százaléka kerül tisztán a klubhoz „szabad felhasználásra”.
„A magyar jégkorong-utánpótlás költségeinek nagy részét (10 százalék önrész szükséges) már a társasági adóból lehet finanszírozni” – mondta lapunknak Kovács Zoltán. A Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára szerint így már a kevésbé tehetős családokból érkező gyerekeknek is tudnak felszerelést adni.
A kluboknak így a felnőttcsapatok fenntartása jelenti a legnagyobb költséget. A már említett csapatokon kívül becslések szerint a Ferencvárosnak 60 millió, az Újpestnek 40 millió forint lehet az éves büdzséje. „Az idén egyetlenegy csapatnál sem fordult elő, hogy jelentősebben csúsztak volna a fizetések” – hangoztatta Kovács Zoltán. A csapatoknak jegyeladásból általában 10-15 százalék bevétele van, így a költségek legnagyobb részét szponzorpénzekből fedezik. Vidéken – Székesfehérvár, Dunaújváros, Miskolc – sokkal erősebb a jégkorong, mivel itt jelentősebb a helyi, lokálpatrióta cégek és esetleg az önkormányzatok támogatása.
Kovács kiemelte, szükség van a regionális együttműködésekre a régióban (EBEL, Nationalliga, Mol Liga), mivel egyik ország sem tud fenntartani annyi magas szintű jégkorongcsapatot, hogy egyedül nívós bajnokságot rendezhessen. A három romániai és az öt magyar csapatból álló bajnokságot, a Mol Ligát a mindkét országban érdekelt cég támogatja évente több tízmillió forinttal. Ebből fedezik az utazási és a szállásköltségeket. Tízmilliókat ad a televíziós közvetítésekért a Digi Sport is.
Az idei szezonban mintegy félmilliárdos kiadást tervező jégkorongszövetséghez tavaly mintegy 100 millió forintnyi szponzorpénz folyt be a Mol Liga támogatásán kívül. Az eddigi főtámogató, a Telenor azonban az idén kiszállt mindenféle szponzori tevékenységből.
Edzőpályák épülhetnek vidéken
A jégkorongszövetség főtitkára szerint kevés egyesületnek és önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a társaságiadó-felajánlást létesítményfejlesztésre használja fel, mivel nincs pénzük a 30 százalékos önrészre. „Egy olyan egyszerű fedett, 800 nézőt befogadni képes jégkorongcsarnok felépítése is, mint a pesterzsébeti jégcsarnok, 500 millió forintba kerül, ráadásul utófinanszírozásban” – hangoztatta Kovács Zoltán. A jégpályák üzemeltetését pedig – az uszodákhoz hasonlóan – jobb esetben is csak nullszaldósra lehet kihozni.A következő, áprilisi társaságiadó-igénylési határidőre azonban Székesfehérvár, Miskolc és Debrecen is tervezi, hogy pályázatot ad be fedett edzőpálya építésére. Budapesten és Kecskeméten egy – foci- és kézilabdapályával – kombinált létesítmény épülhet. Dunaújvárosban Azari Zsolt, a Dab.Docler ügyvezető igazgatója arról panaszkodott, hogy a létesítményfejlesztéshez nem érzik partnernek az önkormányzatot, pedig a pálya műszaki állapota kritikus. A város nélkül a fejlesztést nem lehet végrehajtani.
Székesfehérváron a klub folyamatosan egyeztet a várossal, a tervek már készülnek, és a pályázatot le is adják áprilisig. Ocskay Gábor szakosztály-igazgató szerint 200-250 millió forintos önrész szükséges az öltözőkkel együtt megépítendő edzőpálya mintegy 500-700 millió összköltségéhez. A város ezt csak 2013-tól tudná esetleg teljesíteni, de a szakosztály-igazgató bízik abban, hogy a szponzorok is tudják támogatni a létesítményfejlesztést.
Éber Sándor Edzőpályák épülhetnek vidéken A jégkorongszövetség főtitkára szerint kevés egyesületnek és önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a társaságiadó-felajánlást létesítményfejlesztésre használja fel, mivel nincs pénzük a 30 százalékos önrészre. „Egy olyan egyszerű fedett, 800 nézőt befogadni képes jégkorongcsarnok felépítése is, mint a pesterzsébeti jégcsarnok, 500 millió forintba kerül, ráadásul utófinanszírozásban” – hangoztatta Kovács Zoltán. A jégpályák üzemeltetését pedig – az uszodákhoz hasonlóan – jobb esetben is csak nullszaldósra lehet kihozni.
A következő, áprilisi társaságiadó-igénylési határidőre azonban Székesfehérvár, Miskolc és Debrecen is tervezi, hogy pályázatot ad be fedett edzőpálya építésére. Budapesten és Kecskeméten egy – foci- és kézilabdapályával – kombinált létesítmény épülhet. Dunaújvárosban Azari Zsolt, a Dab.Docler ügyvezető igazgatója arról panaszkodott, hogy a létesítményfejlesztéshez nem érzik partnernek az önkormányzatot, pedig a pálya műszaki állapota kritikus. A város nélkül a fejlesztést nem lehet végrehajtani.
Székesfehérváron a klub folyamatosan egyeztet a várossal, a tervek már készülnek, és a pályázatot le is adják áprilisig. Ocskay Gábor szakosztály-igazgató szerint 200-250 millió forintos önrész szükséges az öltözőkkel együtt megépítendő edzőpálya mintegy 500-700 millió összköltségéhez. A város ezt csak 2013-tól tudná esetleg teljesíteni, de a szakosztály-igazgató bízik abban, hogy a szponzorok is tudják támogatni a létesítményfejlesztést. Kapusfelszerelés másfél millióért Egy kezdő gyereknek fejvédő 15 ezer, korcsolya 15 ezer, kesztyű 10 ezer forintba kerül. Jobb minőségű felszerelésekből egy gyerek mezőnyjátékos öltözete 200 ezer forinttól jön ki, a kapusé ennek majdnem a duplája.
Egy profi játékos a Székesfehérvárnál akár 30-40 darab 50-60 ezer forintos ütőt is elhasználhat egy évben. Egy kapus teljes beöltöztetése mintegy 1,5 millió forintba kerül, egy korcsolya 150-200 ezer forintot is kóstál.-->
