A bécsi lap szerint az is megtörténhet, hogy vádemelésre sem kerül sor, mivel a bécsi igazságszolgáltatás továbbra sem férhet hozzá Liechtensteintől származó fontos iratokhoz, amelyek azt igazolnák, hogy engedély nélküli pénzek landoltak az egykori osztrák pénzügyminiszternél. A hercegség igazságszolgáltatása úgy döntött, hogy az iratokat nem adhatják át Ausztriának, annak ellenére, hogy az ügyészség nem ért egyet a döntéssel, amelyet megfellebbez.
Frank Haun liechtensteini helyettes legfőbb ügyész szerint az iratok elkobzása megfelelt a törvénynek, ezért a bírósági döntés ellen fellebbezést nyújtanak be a legfelső bíróságon. Ez a legjobb esetben is azt jelenti, hogy Bécsben további két-három hónapig kell várni a döntésre - tette hozzá Haun. Ha pedig a legfelsőbb bíróság is elutasítja a dokumentumok kiadását Ausztriának, a történet véget ér. Az ügyben ugyanis központi szerepet játszanának a Grasser cégeivel és alapítványaival kapcsolatos dokumentumok.
A Buwog építési céget 2004-be privatizálta az osztrák kormány, ezzel a második világháború óta látott legnagyobb magánosítási üzlet köttetett meg. Grassert azzal vádolják, hogy részrehajló döntést hozott az ügyben, emellett a volt miniszter a jelek szerint 450 ezer eurót kapott a Novomatic nevű szerencsejáték cégtől, miközben részt vett a területet érintő jogszabály megalkotásában. Ezek mellett felmerült, hogy társai profitáltak abból, hogy a Hypo Group Alpe Adriát eladták a német Bayerische Landesbanknak.
