Az állam nélkül nem megy
A konferencián először felszólaló görög Ifijenia Takszopulu, a Mitosz21 nemzetközi színházi társulás titkára vázolta fel a legsötétebb képet: jelenleg hatalmas a színházi munkanélküliség, színházak zárnak be, emellett az állami dotáció az eleve nem túl sok 9 millió euróról (254,7 millió forint) 6 millió euróra (169,8 millió forint) csökkent. Görögország színházi struktúrájáról elmondta: a 90-es években az állami támogatás következtében elindult a szakemberek képzése, teátrumok nyíltak. Ám mivel a kulturális kormányzatok állandóan módosítgatták a rendszert, nem alakulhatott ki fenntartható, átlátható színház-finanszírozás. Takszopolu elmondása szerint a támogatások 89 százalékát a két nemzeti színház: az athéni és a theszaloníki színház kapja, 10–15 százalék jut a függetleneknek. Ugyanakkor rámutatott, hogy remélhetőleg a válság hatására sikerül racionalizálni a szektort úgy, hogy közben annak értékei is megmaradnak.
A cseh és a lengyel meghívott – Vladimir Procházka, a prágai Cinoherní klub igazgatója és a lengyel Piotr Cieslak, aki az európai színiakadémiákat összefogó Europe: Union of Theatre Schools and Academies elnökeként vett részt a konferencián – hasonló problémákról számolt be: az aránytalan támogatási rendszerről, a csökkenő állami szerepvállalásról és a reformok hiányáról. A legnagyobb állami támogatást ezekben az országokban is a nemzeti színházak, illetve operák kapják, míg a többi önkormányzati vagy független színház csupán a támogatások töredékére pályázhat. Piotr Cieslak szerint noha a színház kiemelt fontosságú a lengyel társadalom életében, a rendszerváltozás óta mégis elvesztették a közönségük felét, jelenleg a társadalom 1 százaléka jár színházba. Ezért szerinte már most el kell kezdeni az új közönség felnevelését, amihez az első lépés az, hogy a színházakat közelebb vigyék az oktatáshoz.
A megoldásokat kereste Manfred Weber, Düsseldorfer Schauspielhaus menedzserigazgatója, aki szerint mivel a színház a társadalmi viták helye, ezért nélkülözhetetlen működésükhöz az állami támogatás. Elmondta: a német színhazakat is sújtja a gazdasági válság, az önkormányzatok eladósodtak. A német színházi szakma véleményét a válságból való kilábalásról egy tanulmánnyal összegezte: a 213 megkérdezett színházi szakember szerint a bevételek növelése új közönség megnyerésével érhető el (79 százalék). A 60 százalékuk bízott az erősebb szponzorációban, 56 százalékuk a színházak kooperációjában. 31 százalékuk vélte úgy, hogy emelni kell jegyárakat. A spórolást a német színházak először az előadásokon kezdenék: 61 százalékuk olcsóbb, 53 százalékuk kevesebb előadást tervezne. 39 százalékuk a színházi infrastruktúrán faragna, 29 százalékuk a munkavállalókon, 10 százalékuk pedig a gázsit csökkentené. Szerinte a kilábaláshoz a legfontosabb eszköz az új közönség megnyerése, ehhez fontos célcsoport lehet a bevándorlóké, akikkel a kulturális piac nem számol.
A magyar helyzetről a külföldi szakemberek Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke és Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója előadásából tájékozódhattak. L. Simon László szerint a konferencián az derült ki, hogy Magyarországon több közpénzt költenek a színházra, mint más európai országokban: mindent összevetve idehaza 135 millió eurónyi (40 milliárd forint) közpénzt költ az állam a színházaira – szemben Franciaországgal, ahol 71,7 milliót vagy Görögországgal, ahol csak 6 millió eurót.
L. Simon szerint a színházak és a fenntartó önkormányzatok az előadó-művészeti törvényt, ha tudták, kijátszották. A fővárosban például ingatlanbérleti díjat vetettek ki a színházakra. Azaz sok esetben, amit az önkormányzat támogatásként ad (amelynek mértéke befolyásolja az állami támogatást is), azt bérleti díjként visszaveszi. A színházak, hogy maximalizálják a támogatásokat, a nézőszámot igyekeztek feltornázni például egyforintos jegyekkel.
Az előadások arra is rámutattak, hogy a hazai színházi szakma joggal tart bevételeinek csökkenésétől, miután a kormány úgy döntött, a cégek nemcsak a színházaknak adhatják a társasági nyereségadójukat, hanem egyes sportágaknak is. Előfordulhat, hogy ez a támogatási lehetőség megnyílik a vészesen alulfinanszírozott múzeumoknak, könyvtáraknak és levéltáraknak is.
Rendkívüli támogatás az Operának
A Magyar Állami Operaház rendkívüli támogatására 1,4 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a kormány. A pénz kisebb része költhető bérekre, további 841 millió forint fordítható a beszerzésekre, 112 millió forint jut kisebb felújításokra. „Ezzel az átcsoportosítással – ami persze még nem a teljes visszapótlás – az évad második fele és a következő szezon első része megoldható” – mondta az MTI-nek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa, aki arra számít, hogy az esztendő végén újabb kiegészítést kaphatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.