BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Hatott a magyar lobbi, nagy tehertől menekült meg a büdzsé

Évi kétszáz milliárd forint helyett nagyságrendekkel kisebb terhet jelent majd a hazai büdzsének a középületek energetikai felújítására vonatkozó uniós kötelezettség, miután az erről szóló irányelvtervezet előírásai a magyar lobbinak is köszönhetően lazultak. Egy szakmai szervezet évi 13 milliárdot költene középület-felújításra.

Várhatóan jövő évtől hatályos uniós energiahatékonysági irányelv értelmében – az eredeti tervekkel ellentétben – nem lesz kötelező évente felújítani az önkormányzatok, iskolák, kórházak és múzeumok által használt középületek három százalékát – mondta el a Világgazdaságnak az EU melletti Magyar Állandó Képviselet helyettes vezetője. Várhelyi Olivért lapunk azután kereste meg, hogy a miniszteri tanács és az Európai Parlament képviselői a múlt héten megegyeztek a jogszabály alapkérdéseiről.

A nagykövet kiemelte: hazánk és több új tagállam lobbijának köszönhetően az irányelv alkalmazása nem jelent majd óriási terhet a költségvetés számára. Az eredeti javaslat minden 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű középület tekintetében előírta volna, hogy évente azok három százalékát energetikai szempontból korszerűsíteni, felújítani kell.

A diplomata elmondta: számítások szerint az energiahatékonysági sztenderdeknek való megfelelés négyzetméterenként mintegy 60 ezer forintos kiadást jelentene a közintézményeknek, vagyis az eredeti javaslat értelmében 30 éven keresztül évente legalább 200 milliárd forintba került volna a magyar államnak az épületek felújítási kötelezettsége. A miniszteri tanács és az EP azonban most olyan jogszabályszövegben állapodott meg, amely csak a kifejezetten a központi kormányzat által használt épületekre írja elő a háromszázalékos felújítási kötelezettséget.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek