Nem mindenkit küldenek el
Néhány nap alatt felpuhult a kormányzati álláspont a közszférát érintő kényszernyugdíj ügyében: míg Matolcsy György miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy „az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, így 10–11 ezer fővel csökken a közszféra állománya”, addig Giró-Szász András kormányszóvivő tegnap pontosította az elképzeléseket. Azt mondta, az említett 10–11 ezer embernél több 62 évnél idősebb dolgozó lesz a közszférában, vagyis még el kell dönteni, kiket nyugdíjazzanak. „Azok a részmegállapodások, háttértárgyalások még előttünk vannak, amelyek rögzítik, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz ez érvényes” – közölte.
Azt nem tudni, hogy összesen hányan érték vagy érik el jövőre az említett kort, így azt is lehetetlen kiszámolni, hogy az elvben érintettek hány százalékát nyugdíjaznák. Az erről szóló adatokat elkértük az illetékes minisztériumoktól, és megkérdeztük azt is, hogy mely ágazatok mely képviselőivel és mikor indulnak az egyeztetések. Lapzártánkig nem érkezett válasz.
A kormányszóvivő nyilatkozata egy másik kérdést is felvet. Az indokolatlan különbségtételek ugyanis ellentétesek az uniós szabályokkal. Márpedig az ágazati egyeztetések híre arra utalhat, hogy nem lesz könnyű diszkriminációmentesen megalkotni a jogszabályt.
Mindez azért különösen aktuális, mert a bírák kötelező nyugdíjazásának ügyében – az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének állítólagos megsértésének kérdése mellett – elindította a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság. Brüsszel keresetében arra kérte a bíróságot, hogy gyorsított eljárás keretében döntsön, miután a bírák – illetve az ügyészek és közjegyzők – nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítását tartalmazó jogszabály értelmében idén 236 bírónak, az állomány tíz százalékának kell nyugdíjba mennie.
„Ha a bíróság gyorsított eljárást rendel el, akár jövő év elejére megszülethet az ítélet az ügyben” – mondta lapunknak Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Ellenkező esetben másfél–két év alatt hozhatja meg az ítéletet a testület. A bizottság arra hivatkozik, hogy szerinte a jogszabály sérti a foglalkoztatás során alkalmazandó egyenlő bánásmódról szóló EU-irányelvet. Kifogásolja, hogy a bírák nyugdíjazása nincs összhangban a hazai nyugdíjreformmal, azzal, hogy az általános korhatárt fokozatosan 65 évre emelik. Harmadik kifogásként az átmeneti időszakot hiányolják. Ezek a közszféra egészével kapcsolatban is felmerülhetnek.
Lufthansa-ügyben hasonló volt a jogalap
Legutóbb tavaly szeptemberben döntött hasonló ügyben az Európai Bíróság, akkor a cégüket beperlő Lufthansa-pilótáknak adott igazat a bírák ügyében Brüsszel által hivatkozott – az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó – uniós jogszabály alapján – mondta Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. A pilóták azt sérelmezték, hogy munkaviszonyuk a Lufthansa kollektív szerződése alapján 60 évesen megszűnt, miközben egy nemzetközi egyezmény alapján 65 esztendős korukig dolgozhatnának. Az ítélet azonban itt főként a speciális munkakörök életkori feltételeiről szóló jogvitáknál adhat precedenst, miután a bíróság döntését arra alapozta, hogy a légi közlekedés biztonsága nem tekinthető olyan célnak, amelyre hivatkozva nem alkalmaznának 60 éves pilótákat.-->


