Kínai üzletember Németországban, felső középosztálybeli orosz turista Németországban, jómódú brazil család az Egyesült Államokban – a kiindulópont, a háttér és a célország is változó, ami viszont közös bennük: mindannyian a repülőtéren költik el luxusholmikra pénzük nagy részét. Mindez mostanában különösen érvényes tétel. A prémiumágazatban az elmúlt években a repülőtéri és egyéb utazási helyszíneken szerzett bevétel sokkal intenzívebben emelkedett, mint a hagyományos üzletek forgalma, így sok cég ezekre helyezné a hangsúlyt a terjeszkedési terveiben – írja elemzésében a Reuters.
A Tiffany&Co. például idén készül egy második boltot nyitni a szingapúri reptéren, és a Berlinben épülő új légikikötőben is lesz üzletük – ezzel nyolcra emelkedik elárusítóhelyeik száma – a svájci Hublot óragyártó pedig a frankfurti repteret szemelte ki magának. „A kínaiak imádnak vásárolni, amikor utaznak. Náluk ez kulturális dolog” – idézi a Reuters Jean-Claude Biver-t, az óracég elnökét, aki hozzáteszi: ezek a vásárlók a svájci reptéri üzletekben is jelentősen emelték az addigi eladásokat.
A jelenség mellett az olyan márkák sem mehetnek el szó nélkül, melyeknek a „duty free shopok” régóta jelentős bevételt jelentenek. Az Estée Lauder például, bár már ezernél is több reptéri üzlete van, a kisebb kínai városok légikikötőiben terjeszkedik, és szakértőkkel kerestet olyan helyeket, melyek egy napon majd a turisták kedvelt célállomása lehet. „Eljött a pillanat, hogy megkérdezzük magunktól: mi Kína Saint-Tropez-ja?”– nyilatkozta Fabrizio Freda, az Estée Lauder ügyvezető igazgatója.
Az Economic Times indiai kiadása arról ír, hogy a mumbai Gandhi repülőtér a luxusáruk legnagyobb országos elárusítóhelye. „Meg tud nevezni olyan helyszínt Indiában, ahol a Swarovski, a Marks & Spencer, a Samsonite, a Hidesign és a Kimaya is a legnagyobb bevételt érte el múlt évben? A megfejtés nem egy pláza Delhiben vagy Mumbaiban, hanem a delhi repülőtér” – így kezdődik a cikk, amely szerint évi 35 milliós forgalmával a puszta embertömeg miatt is vonzó lehet a légikikötő, de a kiugróan jó területalapra vetített bevétel is arra ösztönöz egy-egy brandet, hogy üzletet nyisson.
A bőrkiegészítőket gyártó prémum Hidesign például egy négyzetméterre vetítve hatszor annyit ad el, mint bárhol máshol Indiában, és a Samsonite is hasonló arányról számolt be. Ezek után természetesnek tűnik, hogy ennek az üzletágnak is Ázsia az egyik fő húzóereje: a Global Business Travel Association nevű utazási szövetség szerint Kína száz új reptér nyitását tervezi a következő évtizedben, így a ma még másodvonalba sorolt ismeretlenebb városokra is potenciális metropoliszként tekinthetnek a terjeszkedni vágyó cégek.
A Marketing Week című szaklap és a BDRC Continental piackutató közös felmérése szerint azonban még egy ilyen könnyűnek látszó piacon is profi munka kell az eladások növeléséhez: az emberek harmada nem szeret üzletekben lófrálni, és a reptéren eltöltött időt is minimálisra csökkentené. Megjelentek tehát az olyan stratégiák, mint hogy landolás után átsétálós boltba „terelik” az utast – írja a Marketing Week, amely idézi Nick Adderley-t, a londoni Heathrow marketingigazgatóját is. Szerinte a leghatékonyabb, ha a kínálat „az úton, nem pedig útban van”. Egyre elterjedtebb az a lehetőség is, hogy az elutazáskor megvásárolt árut a reptérre visszaérkezéskor veheti magához a vevő.
A Husband Retail Consulting igazgatója, Paul Husband pedig a Tax Free World Association egyik rendezvényén beszélt arról, hogy az ázsiai reptereknek fel kell majd venniük a lépést a változással: szerinte a kifinomultabb piacokon – ami felé Kína is tart – a vásárlók belefáradnak a sok, egyféle brandet árusító shopba. Szerinte hamarosan jelentkezik majd az igény a „multi-brand” luxusboltra.
Az ágazati növekedés dupláját hozzák a repterek
A duty-free és egyéb, reptereken kapható prémiumáruk (parfümök, kozmetikumok, luxustárgyak) eladása 28,3 százalékkal nőtt 2008 és 2011 között a Generation Research kimutatása szerint, amit a Reuters idéz. A svéd adatszolgáltató számításai szerint a 2014-re ez további 25 százalékkal, 44 és fél milliárd dollárra emelkedhet majd. A Boston Consulting Group szerint az egész luxuspiac 14,5 százalékkal nő 2014-ig, azaz a reptéri forgalom majdnem kétszeres ütemben fejlődik. Az ágazat növekedésének legfőbb motorja a kínai középosztály kiszélesedése, felemelkedése. Az egész repülőtéri 2011-ben 46 milliárd dollár volt, ennek 35 százalékát adta Ázsia, 34 százalékát Európa és 23 százalékát az amerikai kontinens. Ezzel tavaly fordult elő először, hogy Ázsia megelőzte Európát. Az eladások 31 százaléka parfüm és kozmetikum volt, második helyen 17 százalékkal a tömény szesz és a bor állt.
Az egész repülőtéri kereskedelem 2011-ben 46 milliárd dollár volt, ennek 35 százalékát adta Ázsia, 34 százalékát Európa és 23 százalékát az amerikai kontinens. Ezzel tavaly fordult elő először, hogy Ázsia megelőzte Európát. Az eladások 31 százaléka parfüm és kozmetikum volt, második helyen 17 százalékkal a tömény szesz és a bor állt. -->
