Magyarország megtámadta a Bizottság határozatát az Bíróságának elsőfokú fóruma, a Törvényszék előtt, a taláros testület azonban pár hete végzéssel elutasította a magyar keresetet.
Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium közölte: a mintegy 12 millió eurós összeg visszafizetése még a bírósági végzést megelőzően, a Schengen Alap zárása alkalmával megtörtént.
Az Európai Unió Bírósága előtti eljárásban Magyarországot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseli. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány fellebbez-e a visszafizetést helyben hagyó bírósági végzés ellen, a szaktárca megkeresésünkre azt közölte, a kérdésben jelenleg egyeztetés zajlik az ügyben érintett minisztériumok között.
Az ügy előzménye, hogy az EU-csatlakozás után hazánk nagy összegű támogatást kapott az EU-tól az unió külső határai hatékony ellenőrzése biztosításának finanszírozására. A támogatás a határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére, a határellenőrzéshez kapcsolódó felszerelések beszerzésére, a határőrök képzésére, valamint a logisztikai és működési költségekre volt felhasználható.
A támogatási program lejárta után a Bizottság elkészítette a zárójelentését, amelyben megállapította, hogy Magyarország olyan kiadások finanszírozására is igénybe vette a támogatást, amelyek nem vagy csak részben szolgálnak határellenőrzés céljára. A Bizottság szerint ugyanis csak a közvetlenül a határellenőrzéshez kapcsolódó tevékenységek, illetve eszközök voltak támogathatóak a program keretében, de például a határ menti, viszont nem kizárólag határellenőrzési feladatokat ellátó rendőrőrsök vagy vízirendészeti egységek nem voltak jogosultak támogatásra. A Bizottság ezért kérte a jogosulatlanul felhasznált, 12 millió eurós támogatás visszafizetését.
