Közélet

Minimálbér-emelés: bekavartak a cafeteriával

Alaposan átszabja a minimálbért érintő tárgyalások pozícióit a cafeteriát terhelő adóteher megnövelése. A szakszervezetek szerint nem halogatható az emelés, a munkaadók szerint csak szimbolikus bérfejlesztés jöhet szóba. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azt mondja: a szakszervezeti álláspontot természetesen megértik, de ki kell mondani, hogy a munkahelyek megmaradása, vagy a munkabérek emelése közül lehet választani a jelenlegi helyzetben.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrégiben újabb, 367 milliárd forint értékű megszorító-csomagot jelentett be, köztük azt, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő. Matolcsy akkor azt mondta: a kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a cafeteria adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken az előny: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma.

Jelentősen változnak ugyanakkor a minimálbért érintő tárgyalási pozíciók a lépéssel, és sejthető, hogy a cafeteriát érintő gyakorlat jelentősen megváltozik januártól.

„A 10 százaléknyi előny miatt nem érdemes fenntartani a cafeteria rendszerét a béremeléssel szemben, a legjobb esetben a cégek az eddigi juttatásokat beépítik a munkabérbe, amelynek így a nettóját fizetik ki” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sáling József.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) ügyvivője hozzátette: „így ugyan pénzben kapják meg ezt a dolgozók, amely valóban többet jelent számukra, ám az adózás miatt a jövedelmük végeredményben csökkenni fog, a béremelés pedig elmarad. Ha így lesz ez 2013-ban, akkor az két év alatt már 8-10 százalékos reálbér-veszteség. Erre nem is tudunk mit lépni, a szakmákat próbáljuk felkészíteni, hogy a bértárgyalásokon mindezt érvényesíteni tudják, kezeljék külön a cafeteriát” – tette hozzá az ügyvivő, aki szerint ebben a helyzetben is emelni kell a minimálbért, amely „társadalompolitikai szempontból mindenképpen szükséges”.

„Hiába próbálnak engem arról meggyőzni, hogy az új cafeteria még mindig jobban megérné, mint a munkabér, ez sem a munkáltató, sem a munkavállaló szempontjából nem előnyös. A dolgozó a cafeteria után nem szerez egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási jogosultságot, a munkáltatót pedig összességében nagyob teher éri” – nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „az új feltételek mellett bizony lesznek olyan vállalkozások, amelyek egy tollvonással megszüntetik a béren kívüli juttatásaikat, akik kicsit jobban állnak, esetleg nettó értéken munkabérben odaadják. Végül néhány munkáltató talán megengedheti magának, hogy felbruttósítva fizeti ki munkabérként, azzal, hogy így a jövő évi munkabér-emelést megoldotta. Ez utóbbival azonban nem teljesülnek azok a társadalompolitikai célok, amelyekre például az étkezési vagy rekreációs juttatásokat kitalálták.”

Dávid hangsúlyozta: ez a lépés a bejelentett intézkedések „állatorvosi lova”, amely nem váltja be a hozzá fűzött költségvetési várakozásokat sem. „Az élőmunka terheit ezzel a lépéssel növelték, ráadásul a cafeteria legjellemzőbb, kiskereskedelmi és vendéglátói ága összesen csaknem 250 milliárd forintnyi belső forgalmat generáltak. A kieső résznek azonban most hiányozni fog az áfatartalma, az iparűzési-adótartalma, valamint a nyereségiadó-tartalma. A kormány 40 milliárdos pluszt vár a lépéstől, de meggyőződésem, hogy ez inkább mínusz lesz” – fogalmazott a főtitkár.

Arra a szakszervezeti felvetésre, hogy a mostani minimálbér-emelésnek meg kell őriznie a bérek reálértékét, a főtitkár úgy reagált: „ez 10 százalék körüli emelést jelentene, ami kizárt.” Hozzátette: „a szakszervezeti álláspontot természetesen megértjük, de ki kell mondani azt, hogy a munkahelyek megmaradása, vagy a munkabérek emelése közül lehet választani a jelenlegi helyzetben.”

Dávid Ferenc szerint ezért csak „szimbolikus” mértékű emelés elfogadható, és az is csak az „empátia miatt, és nem a közgazdasági racionalitások mentén”.

A bejelentés után a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is tiltakozott a cafeteriát érintő változások ellen, mondván: a lépéssel visszaeshet a belföldi turizmus, ami jelentősen ronthatja a hazai szállodaipar teljesítményét, foglalkoztatási pozícióját. A szervezet ezért azt javasolta, hogy a SZÉP kártya adóterhét ne növeljék.

A szervezet emlékeztetett: a KSH adatai szerint Magyarországon idén az első nyolc hónapban a 11 millió 262 ezer szállodai vendégéjszakából 4 millió 856 ezret – az összes 43,1 százalékát – magyar vendégek töltötték el a szállodákban.

VOSZ cafeteria dávid ferenc MSZOSZ minimálbér
Kapcsolódó cikkek