A teheráni titkos tervek szerint jelentős méretű olajkiömléssel szennyeznék be a szorost, hogy ezzel akadályozzák az Iránnal ellenséges Arab-öböl menti országok olajexportját - vélik nyugati titkosszolgálati jelentések. Az iráni elképzelés szerint a nyugati országok jelentős kárelhárítási munkába kezdenének, amihez Teherán csak azzal a feltétellel csatlakozna, ha a nyugati országok feloldják vele szemben a gazdasági szankciókat. Továbbá Teherán abban is bízik, hogy saját olajipari cégei komoly megrendeléshez jutnak majd a kárelhárítási munkák során.

A Perzsa(Arab)-öböl bejáratának számító Hormuzi-szoros a világ kőolaj-kereskedelme szempontjából létfontosságúnak számít, miután az Irán és Omán partjai között húzódó, 54 km széles szoroson keresztül bonyolódik a kőolaj világkereskedelmének 20 százaléka. Az EU és az USA azért vetett ki gazdasági szankciókat Irán ellen, mert úgy vélik, hogy az urándúsítási programja Teherán állításával ellentétben nem békés célokat, hanem atomfegyver előállítását célozza.

Júliusban napi 940 ezer hordóra esett vissza az ország olajexportja az előző év azonos időszakában mért 2,3 milliós szinthez képest, miután az EU 2012 júliusától olajembargót vetett ki az iráni exportra. Emellett egyéb országokból is csökkentek a megrendelések, miután az USA szankciókat vezetett be az Iránnal üzletelő cégekkel szemben. A mostani alacsony kiviteli szintre több mint két évtizede nem volt példa. Az olajexport visszaesése azért komoly érvágás Irán számára, mert költségvetési kiadásainak több mint felét az olajbevételek fedezik.