A müncheni lap idézte a Neue Soziale Martkwirtschaft (NSM) éves jelentését a német szövetségi tartományok rangsoráról, eszerint Németország keleti része jóval dinamikusabban növekszik, mint a nyugati. A keleti tartományok közül Brandenburgban volt a legerőteljesebb a növekedés, ahol 2007 és 2010 között a munkahelyek száma 5,4 százalékkal nőtt. Ez a dinamika azonban kevés haszonnal járt.
A német egység újrateremtése óta eltelt 22 év után a kelet-német gazdaság még mindig nem elég nagy. Keleten a 2011-ben a nyugatnémet szint 71 százalékát érte el, az előző évben ez az arány még 73 százalék volt. A gyengeségnek strukturális okai vannak: kicsi a középosztály és ehhez kapcsolódik az innováció és az gyengesége, hiányoznak a vezetési központok, az eredeti kelet-német nagyvállalatok, az új szövetségi tartományokban elöregedtek a lakosok, és a számuk is csökkent.
A kelet-német leányvállalatoknál alig folyik kutatás, mert az többnyire közvetlenül a konszernek központjához kötődik. "Amennyiben a mindenkori gazdasági teljesítmény így alakul, Kelet-Németország örökre lemarad - figyelmeztet a bajor lap. Léteznek ugyan dinamikus növekedési központok, például Chemnitz, Drezda, Lipcse vagy Jéna, de összességében véve a kelet-német gazdaság képtelen leküzdeni növekedési gyengeségeit. A keleti országrésznek ezért vélhetően 2019 után is további pénzügyi támogatásra van szüksége, akár a mágikus 2019-es év után, amikor a szolidaritási paktum pénzeszközei elfogynak. Ez a követelés azonban kényes téma, mert egyre több nyugatnémet közösség igyekszik szembeszállni a Nyugatról Keletre irányuló pénztranszferekkel.
