Martonyi János a baloldali német lapnak nyilatkozva kifejtette: veszélyes lenne, ha az euróövezeti tagországok új intézmények révén elkülönülnének a többi tagállamtól. A többsebességes integráció, vagy éppen a rugalmas döntéshozatal "nem probléma", hiszen "egyesek gyorsabban haladnak, mások pedig lassabban, de mind ugyanazon az úton és ugyanabba az irányba" - mondta a külügyminiszter. Akkor viszont, ha "eltérő utakon haladunk tovább, széttöredezik az EU" - tette hozzá.
Martonyi János óvott attól, hogy az euróövezeti országoknak külön költségvetést és parlamenti intézményeket hozzanak létre. Az így előálló új EU már "nem egységes, integrált Európa lenne, hanem többszörös (Európa) új falakkal" - hangsúlyozta. Az integráció próbája a bankunió létrehozása lesz - vélekedett. Nem szabad olyan rendszert kialakítani, amely elszigeteli az euróövezeten belüli és kívüli tagállamokat egymástól és "egy meghatározó ponton rombolja szét az egységes európai belső piacot" - mondta a külügyminiszter.
Az EU 2014 és 2021 közötti költségvetésével kapcsolatban kifejtette: "fel kel tenni a kérdést, hogy jelent-e számunkra többletértéket az EU", és amennyiben az a meggyőződés alakul ki, hogy az EU hasznos, akkor finanszírozni is kell ezt a többletértéket. "Mély ellentmondás van abban, amikor ragyogó ötleteket dolgozunk ki, hogy miként tudna Európa jobban összenőni, de nem vagyunk hajlandóak finanszírozni" az ötletek megvalósítását - mondta Martonyi János. Hangsúlyozta: jelenleg a tagállamok hazai össztermékének (GDP) 1 százaléka kerül a közös költségvetésbe, ami nem túl sok, hanem túl kevés.
