BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közel az IMF-alkudozás vége

Csökkent az IMF-megálla-podás esélye, mivel a valutaalap nem rugalmas hitelkeretet adna az országnak – közölte Orbán Viktor Brüsszelben. A kormányfő azt is bejelentette, hogy a piac által korábban várt február helyett csak március 1-jén nevezi meg jelöltjét az MNB élére

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre – mondta Orbán Viktor Brüsszelben a Bruegel Intézetben. A gazdaságpolitikai kutatóintézetben elmondott, az eurózóna jövőjéről szóló előadása után tartott vitában – amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank korábbi vezetője elnökölt – a kormányfő kiemelte: Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. „Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken” – állapította meg a kormányfő az MTI szerint. „Magyarország IMF-fel kapcsolatos története nemkívánatos véghez közeledik” – idézte a miniszterelnök szavait a Bloomberg.

A kormányfő IMF-hitellel kapcsolatos kijelentésére hirtelen gyengült a forint euróval szembeni árfolyam. Miközben a beszéd előtt 295 alatt is jártak az euró jegyzései, addig a bejelentés után 296 fölé emelkedett az árfolyam.

Az IMF-hitelről szóló miniszterelnöki bejelentés annyiban nem okozott meglepetés, hogy azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány a Lengyelországnak nyújtott rugalmas hitelmegállapodásra törekszik, miközben az IMF a Romániának adott készenléti hitelben (Stand-by Agreement, SBA) gondolkodik, amelynek keretében az IMF rendszeresen ellenőrzi a hitel fejében vállalt gazdaságpolitikai intézkedéseket. Az FCL-megállapodást a stabil gazdasággal, illetve a számára kiszámítható, fegyelmezett gazdaságpolitikával rendelkező országoknak kínálja fel az IMF abból a célból, hogy a rendkívüli pénzügyi körülmények között is képesek legyenek magukat finanszírozni.

„Soha nem volt szó arról, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet kap az IMF-től” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Magyarország nem felel meg az IMF kritériumainak, és ilyet csak a jó tanuló országok kaphatnak” – vélekedett.

„Bár mindenki ismerte az IMF álláspontját, ez volt az első alkalom, hogy a kormány is elismerte, hogy a valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre, amit Magyarország kért” – véli Peter Attard Montalto, a Nomura igazgatója.

A miniszterelnök a Bruegel Intézetben azt is kiemelte, hogy Magyarország a nemzetközi piacokon hamarosan devizakötvényt fog kibocsátani. „Miért lenne szükségünk bármiféle hitelre az IMF-től, ha közben a piacokról is tudjuk magunkat finanszírozni?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Mint ismert, a tervezett devizakötvény-kibocsátást előkészítendő e hét elejétől jövő hét közepéig kötvénybefektetői konzultációkat tartanak az USA-ban és Angliában. A Nomura igazgatója szerint a devizakötvény-kibocsátásra a roadshow után közvetlenül sor kerül, ami a jövő hét végét, vagy az utána következő hét elejét jelentheti, 2,5 milliárd eurós összegben. Ez a tétel az idei devizafinanszírozási igényt fedezi is.

Kondrát Zsolt szerint a kormány „nyitva hagyta a kaput az IMF-megállapodás előtt”, de ha sikeres lesz a devizakötvény-kibocsátás, akkor végleg becsukhatják.

Orbán Viktor a távozó MNB-elnök, Simor András utódlásával kapcsolatban elmondta: a jelölést a távozó jegybankelnök mandátumának lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, amit a jelölt személyét érintő viták elkerülésével indokolt. Simor András megbízatása március 2-án jár le, így a kormányfő szavai alapján majd március 1-jén tudjuk meg, kit jelöl jegybankelnöknek, aki a köztársasági elnök nevez majd ki. Ezzel kapcsolatban Kondrát Zsolt azt mondta: a gyakorlat eddig is az volt, hogy csak az utolsó pillanatban tudtuk meg, ki lesz a jegybank elnöke”, azonban most volt egy olyan várakozás, hogy már korábban kiderül, ki vezeti márciustól az MNB-t. Korábban az elemzők arra számítottak, hogy a Fidesz február 5-7-i frakcióülésén nevezik meg a jegybankelnököt.

Lekerülnénk a szégyenpadról

„Mindent megtettem és a magyar emberek is mindent megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk” – utalt az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor arra, hogy a kormány célja az, hogy idén kikerüljön a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás hatálya alól az ország. „Ehhez az kell, hogy 3 százalék alatt legyen a költségvetés hiánya minden évben. Így volt ez 2011-ben, 2012-ben és idén is így lesz” – mondta a miniszterelnök. José Manuel Barroso elismerte a deficitcsökkentésért tett erőfeszítéseket, azonban közölte: a brüsszeli testület február 22-én teszi közzé a téli időközi előrejelzését az egyes tagállamok hiányszámaival kapcsolatban. A bizottság hétfőn közzétett értékelése ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy tartósan három százalék alatt maradjon a hiány.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.