„A szívem csücske volt az LMP, saját gyermekemként szerettem, de a célt helytelennek, a szervezetet pedig hatékonytalannak tartottam, ezért döntöttem a kilépés mellett” – mondta lapunknak Jávor Benedek, a párt korábbi frakcióvezetője. Hozzátette: politikai nézetei nem változtak, ezért a két héten belül bejelenteni óhajtott új párt változatlanul a zöld értékeket fogja képviselni.
Jávor Benedek egyértelművé tette, hogy nem fognak betagozódni a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014-be, de a tárgyalásokat minél hamarabb el szeretnék kezdeni a kormányváltáshoz szükséges együttműködésről. „Most kimentünk a pusztába. Nincs pénzünk, de 2007-ben sem volt, amikor az LMP megszületett. Az állami támogatás nyilván marad az LMP-nél. Nem akarok számháborúba bocsátkozni, de a párt háromszáz aktív tagja közül mintegy százan követhetnek minket. Konkrétan 8 parlamenti képviselő és a teljes fővárosi frakció” – fogalmazott a politikus.
A frakció sorsáról még nem tudott konkrétumot mondani, még több forgatókönyv lehetséges. Az biztos, hogy a mandátumukat megtartják. Szerinte a házszabály nem tiltja, hogy egyfajta frakciószövetségben folytassák a parlamenti munkát. Ha erről nem sikerül megállapodni Schiffer András frakcióvezetővel, akkor független honatyaként dolgoznak tovább.
A Párbeszéd Magyarországért Platform tagjai vasárnapi ülésükön döntöttek a kilépésről, miután az LMP kongresszusa szombaton megerősítette azt a novemberi döntést, amely a 2014-es választásokon mindenfajta együttműködést kizár az ellenzéki erőkkel. A kilépők úgy látják, hogy ez a stratégia nem vezet kormányváltáshoz, nem segíti elő azt, hogy Orbán Viktor és kormánya távozzon.
A héten nem csak az LMP-nél pörgött újra csúcsra az ellenzéki összefogásról szóló találgatás. Mesterházy Attila MSZP-elnök ma a Wall Street Journalnak adott interjújában úgy fogalmazott: csaknem száz százalékos esélyt lát arra, hogy pártja szövetséget fog kötni a választásokra a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-gyel. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ez azért is különösen fontos, mert az MSZP és az Együtt 2014 a biztos pártválasztók körében szinte pontosan ugyanolyan népszerű, mint a kormánypárt. Az Ipsos legújabb kutatásában a Fidesz 41 százalékon áll, az MSZP 32, az Együtt 2014 pedig 8 százalékra számíthatna. Ez még mindig nem elég a kormányváltáshoz, ám ha hozzátesszük azt, hogy az LMP 5 százalékon áll, máris látszik: a zöldek támogatóinak ha csak 20 százaléka átszavazna egy esetleges ellenzéki koalícióra, máris ugyanakkora a támogatottság, mint a Fideszé.
Kérdés persze, hogy a gazdaságpolitikai szakadékokat hogyan képesek összehangolni az ellenzéki pártok. Mert abban ugyan teljes az egyetértés köztük, hogy a második Orbán-kormányt le kell váltani, de abban, hogy utána hogyan alakítsák a gazdaságpolitikát, már nagyok a véleménykülönbségek. Az MSZP szlogenjeitől, de különösen az LMP néhány újbaloldali, akár a jelenlegi gazdasági világrendet is alapjaiban támadó megszólalásától jeletősen elüt az Együtt 2014 piacpártibb politikája. Bajnaiék a mozgalom elvi alapvetései közt arról írtak: "Magyarország gyarapodásának zálogát a magántulajdon védelmén alapuló piacgazdaságban látjuk. (...) Nem elüldözni kell Magyarországról a külföldi szolgáltató vállalatokat, hitelt nyújtó bankokat, hanem tisztességes versenyre szorítani őket."
Nem elég kicsivel legyőzni a Fideszt
A választási térképet és a parlamenti matematika szabályait is jelentősen átrajzolták, miután jövőre már kisebb lesz a parlament. A mandátumok túlnyomó részét egyéni választókörzetekben osztják ki 2014-től, vagyis így a vesztesekre adott szavazatok jóval kevesebbet érnek majd. Ez nem azt jelenti, hogy azok teljesen elvesznének, mert a kompenzációs listán figyelembe veszik azokat, ám kisebb lesz a súlyuk, mint az eddigi rendszerben. Vagyis nem éri meg az ellenzéknek széttöredezettnek maradni: egy 30-35 százalékos MSZP-nek és egy 10 százalék körüli Együtt 2014-nek, valamint egy 5 százalékon álló LMP-nek külön indulva nincs esélye egy 40-45 százalékos Fidesz ellen.Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a körzethatárokat is úgy húzták meg, hogy az erőteljesen a Fidesznek kedvez. A hagyományosan baloldali választókerületek többségét feldarabolták és a részeiket jobboldali körzetekhez csatolták oda több esetben, így ott kisebbségben maradhatnak a kormányváltó szavazatok. A Haza és Haladás tavaly úgy számolt: ha létrejön egy egységes baloldali ellenzéki párt vagy szövetség, amely a választók mintegy 50 százalékát maga mögött tudhatja, akkor a 106 egyéni körzetből legalább 64-66-ban nyernie kéne a győzelemhez.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a körzethatárokat is úgy húzták meg, hogy az erőteljesen a Fidesznek kedvez. A hagyományosan baloldali választókerületek többségét feldarabolták és a részeiket jobboldali körzetekhez csatolták oda több esetben, így ott kisebbségben maradhatnak a kormányváltó szavazatok. A Haza és Haladás tavaly úgy számolt: ha létrejön egy egységes baloldali ellenzéki párt vagy szövetség, amely a választók mintegy 50 százalékát maga mögött tudhatja, akkor a 106 egyéni körzetből legalább 64-66-ban nyernie kéne a győzelemhez. -->
