A görög válság csúcspontjaihoz hasonló idegesség kezd eluralkodni a világ piacain az olasz választások miatt. Azt mindenki tudta, hogy szoros eredmény várható az előrehozott parlamenti és regionális választásokon, ám talán még a legelvetemültebb pesszimisták sem számítottak arra, aminek most tanúi lehetünk. Ahogy közeledik a végéhez a kétnapos voksoláson leadott szavazatok összeszámlálása, úgy közeledik egymáshoz a két fő politikai erő, a Pier Luigi Bersani vezette balközép pártszövetség és a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldali koalíció.
Bersano a jelek szerint viszonylag simán nyeri az alsóházat, ám a Szenátusban jó esélye van a győzelemre a volt kormányfőnek. A kettősség már önmagában is aggasztó. Ám hozzá kell tenni, hogy a háború utáni 64-ik kormányt megalakító pártnak a többséghez szüksége lesz egy olyan párt támogatására, amely leginkább egy rossz politikai vicc megtestesülése. (Igen, még a Berlusconinál is rosszabb vicc.)
A Beppe Grillo komikus által összehozott Ötcsillagos Mozgalom nem csak a politikai elitet támadja, de minden olyan értéket is, amelyeket a marginális szélsőségeseken kívül általában magáénak vallanak az olasz pártok is. A gazdasági racionalitáson túl az EU-t és az eurót például.
És mindeközben a Brüsszel, Berlin, a piacok, de még a Vatikán által is az egyetlen elfogadható opciónak tartott, reformpárti Mario Monti pártja azért küzd, hogy ne szoruljon ki a Szenátusból. Az országot a csőd széléről visszarángató közgazdászprofesszor pártja még tíz százalékot sem tudott elérni.
Nézzük a számokat: a baloldali Demokratikus Párt köré szerveződő szövetség 31,61, míg Berlusconi Szabadság Népe (PdL) pártja 30,67 százalékon áll a Szenátusban. Grillo 23,79 százalékon áll, Monti a szavazatok 9,13 százalékát szerezte meg.
Az alsóházban Bersani 29,53 százalékot ért el, Berlusconiék 29,13-at, Grillo pedig 25,54-et. Monti és szövetségesei 10,54 százalékon állnak.
A piacok komoly aggodalommal figyelik a tragikomikus fordulatokkal teli küzdelmet. Az első, Bersani néhány százalékos előnyét előrejelző exit pollok után hirtelen meglódult a milánói és esni tudtak a tízéves államkötvények hozamai is, ám a jó hangulat igen rövid ideig tartott. A délután hármas urnazárás után 1-2 órával már jócskán eltűnt a fellendülés, a hozamok ismét nőttek. Annak a lehetősége, hogy visszatérhet Berlusconi, az eurót is magával rántotta.
Amíg a nagy pártok valószínűleg már a szavazatok újraszámlálását követelő kereseteket fogalmazzák, Beppe Grillo és hívei győzelmi hangulatban várják az eredményeket. Márpedig ez a diadal azt jelzi: az olasz választóknak nem csak a Monti-féle megszorításokból lett elege, de Berlusconi korrupt, tekintélyelvű, a gazdasági összeomlás felé taszító politikájából is.
