Európai chartás jogokat, valamint az önkormányzatok önrendelkezéshez való jogát is sértheti az a törvényjavaslat, amely elsőként a Margitszigetet vonná a Fővárosi Önkormányzat illetékességi körébe, a XIII. kerülettől – közölte közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezetet Budapest XIII. kerületének polgármestere, Tóth József kereste meg, hogy foglaljon állást az ügyben. A TÖOSZ szerint a törvényjavaslat a magyar közigazgatási rendszerben eddig nem ismert kategóriaként bevezetné a „fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott közigazgatási terület ” fogalmát. Ez a szabályozás pedig lehetővé tenné, hogy a ma fővárosi kerületek közigazgatási területéhez tartozó egyes területeket az érintett kerület közigazgatási területéből és igazgatási illetékességi terültéből kiemelve a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi önkormányzati igazgatás hatás- és illetékességi körébe vonják.
A törvényjavaslat elsőként a XIII. került határait módosítva a Margitszigetet javasolja a Fővárosi Önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonni. Az előterjesztés indokolása szerint erre azért van szükség, mert ez a terület kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bír, fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken, valamint ezzel válik biztosíthatóvá, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.
A javaslat elfogadása esetén a főváros közigazgatási területe 23 kerületből és a Margitszigetből állna, ami az egységes közigazgatási illetékességi területfelosztást bontaná fel. A TÖOSZ szerint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény alapján nem értelmezhető az, hogy nem egyes közfeladatnak az átvételéről, hanem a Margitsziget tekintetében az összes kerületi feladat elvételéről van szó.
A szervezet szerint a törvényjavaslat alapvetően egy kerületrész új igazgatási egységgé alakítására irányul, viszont precedens jellegű, így fennáll a lehetősége annak is, hogy hasonló törvénymódosítással egyéb önkormányzatok közigazgatási határát – az érintettek akaratával szemben – a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés megváltoztathassa, amelynek révén sérülhet az önkormányzáshoz való jog.
„A Margitszigeten a XIII. kerületi önkormányzatnak egy négyzetcentiméternyi területre sincs tulajdonjoga. Egyszerűen hatósági hatásköröket gyakorol" – hangoztatta Tarlós István az Echo Tv-ben. A főpolgármester azt hangoztatta, hogy a főváros rendelkezni akar a saját tulajdonával, elkészült a Margitsziget fejlesztési koncepciója, a sziget bevételei pedig a fővárost illetik, ha már a XIII. kerület „ismeretlen célokra” éli fel ezt a pénzt. Tarlós felhívta a figyelmet arra, hogy a Margitsziget esetében a főváros vagyontárgya után a kerületi önkormányzat szedi be az adókat. Csak az építményadóból 130 millió forint bevétele van, amelyet nem forgat vissza a fejlesztésbe – mondta a főpolgármester. Közölte azt is, hogy a kerületi főépítész parcellázásra vonatkozó, például a Világgazdaságnak adott nyilatkozata a „büntetőjog határát súroló rágalmak, politikai hisztériakeltések”. Tarlós azt is közölte, hogy nem igazak azok a szocialista híresztelések, mely szerint kaszinót építenének a szigeten.
A XIII. kerületi önkormányzat erre közölte, hogy a főpolgármester a kerülettel kapcsolatos véleményével nevetségessé teszi magát, félrebeszél, az általa elmondottak az önkormányzati törvény ismeretének hiányát tükrözik. Véleményük szerint az elhangzottak az önkormányzati törvény ismeretének hiányát tükrözik, és nélkülözik az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó minimális ismereteket. Azt írták, Tarlós Istvánt "ebben is, mint a parcellázás kérdésében nem a valóság érdekli, hanem félrebeszél."
A XIII. kerületi főépítész szerint nem igaz a főpolgármester állítása, hogy 23 éve nem készült átfogó fejlesztési terv a Margitszigetről. Arató György a Népszavának elmondta, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2009-ben fogadta el a terület stratégiai tervét, és ez alapján készült egy szabályozás, amely gyakorlatilag felparcellázná a szigetet. A főépítész magyarázata szerint jelenleg nyolc földrészletre oszlik a sziget, ezekre nem lehet építési engedélyt kiadni, de a szabályozási terv ezt öttel, 13 földrészletre növelné, és az öt új területre már lehetne építési engedélyt kiadni, mint ahogyan azt lapunknak is korábban nyilatkozta. Lakóházra vagy villaparkra nem, de például welness-szállóra igen.
A főépítész utalt arra, hogy a terület további felszabdalása azért is aggályos, mert egy tavaly decemberi kormányrendelet megtiltotta az úgynevezett történeti kertek telekstruktúrájának megváltoztatását, márpedig egy 2011-es erőforrás-minisztériumi rendelet szerint ilyen kertnek számít a Margitsziget is.
Az origo szerint egy fejlesztési tervben összesen 25 milliárd forintnyi beruházást, infrastrukturális, rekreációs, informatikai, zöldterületi és közbiztonságot javító fejlesztéseket hajtanának végre a Margitszigeten. Tarlós korábban azt nyilatkozta, hogy a beruházásokat lépcsőzetesen, elsősorban saját forrásból, kormányzati támogatással valósítanák meg, előreláthatólag 2016-ig.
A tervek szerint sziget a sziget északi oldalán található parkolót kibővítenék, az Árpád-híd margitszigeti lejárója alatt pedig parkolóházat alakítanának ki. A Margitsziget teljes csatornázását kiépítenék és két új hajókikötőt hoznának létre, a Kolosy térnél, és a margitszigeti Bercsek-kertnél. A Palatinus Strandfürdő főépültét kívül-belül felújítanák, és egész évben használhatóvá tennék. Felújítanák az 5,3 kilométer hosszú futópályát is, fejlesztenék a szabadtéri színpadot és a víztornyot is, létrehoznának egy 1,5 kilométeres lóvasutat is. A park egész területén térfigyelő kamerarendszer építenének ki, állandó rendőri, kerékpáros, illetve lovas rendőri szolgálatot is biztosítanának.
