Bíróság előtt az utalványok

Az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság a béren kívüli juttatások ügyében. Brüsszel szerint az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét. A 2012. január elsején hatályba lépett rendszer gyakorlatilag monopóliumot biztosít a hideg- és melegétkezési utalványok piacán egy állami közalapítvány számára azzal, hogy a munkáltatók kisebb adóteherrel csak az Erzsébet-program keretében, illetve a Széchenyi Pihenőkártyára nyújthatnak béren kívüli juttatásokat.

Emellett a brüsszeli indoklás szerint Magyarország rendkívül szigorúan szabályozza a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, üdülési és szabadidő-utalványok kibocsátását. „Az új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési utalványok piacán, valamint megnehezítette, hogy új szereplők lépjenek be erre a piacra, és ellehetetlenítette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium bevételeit szociális kiadásokra fordítja” – érvel a bizottság.

Az ügyben egy évvel ezelőtt indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, miután tavaly áprilisban Párizs behívatta a magyar nagykövetet. Korábban a béren kívüli juttatásként adható utalványok 300 milliárd forintos piacán ugyanis döntően három francia cég, a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner és az Edenred osztozott. A bizottság novemberben küldött indoklással ellátott véleményt, ám hazánk ezt követően sem hozta összhangba a szabályozást az uniós joggal. Ezért fordul a testület a luxemburgi bírósághoz.

A kormány részéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium közös nyilatkozatban reagált a bizottsági döntésre. „Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált egy megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné” – áll a közleményben, amely szerint a bizottság ennek a sikeres, más országoknak követendő példát mutató programnak a jövőjét veszélyezteti. Ami a SZÉP-kártyát illeti, azzal érvelnek, hogy bevezetésével nemhogy korlátozták, hanem kinyitottak egy „korábban monopol” piacot. Míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP Kártyát jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható.

Ha jogsértőnek találja a hazai gyakorlatot, az érintett cégek kártérítési pert indíthatnak az állam ellen magyar bíróságok előtt. Ha Magyarország nem tenne eleget az országot esetlegesen elmarasztaló ítéletnek, vagyis nem szüntetné meg az EU-jogot sértő gyakorlatot, akkor az uniós bíróság – az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásának keretében – pénzbírság kiszabásáról dönthet, amit a magyar államnak az EU költségvetésébe kellene befizetnie.

Ha jogsértőnek találja a hazai gyakorlatot, az érintett cégek kártérítési pert indíthatnak az állam ellen magyar bíróságok előtt. Ha Magyarország nem tenne eleget az országot esetlegesen elmarasztaló ítéletnek, vagyis nem szüntetné meg az EU-jogot sértő gyakorlatot, akkor az uniós bíróság – az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásának keretében – pénzbírság kiszabásáról dönthet, amit a magyar államnak az EU költségvetésébe kellene befizetnie.-->