A törvénymódosítás egyik legkiemelkedőbb eredménye az a korábban már széles körben szorgalmazott változtatatás, miszerint a hiánypótlás során lehessen új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Mindezidáig amennyiben az ajánlattevő a részvételi jelentkezésében, avagy az ajánlatának megtételekor tévesen mérte fel, hogy a teljesítéshez pontosan milyen alvállalkozói kör bevonására van szüksége, a későbbiekben ezt orvosolni már nem tudta, aminek következtében részvételi jelentkezése, ajánlata menthetetlenül érvénytelen lett. Ennek következtében számtalan esetben olyan, egyébként kitűnő referenciákkal rendelkező gazdasági szereplők estek ki az eljárásból, amelyek komoly eséllyel tették volna amúgy a legelőnyösebb, avagy legalacsonyabb ajánlatot. A jogalkotó a jelen módosítással tehát felismerte, hogy a verseny élénkülését és a közpénzek hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé az, ha az ajánlattevők egy esetleges hiánypótlás esetén – természetesen megfelelő korlátok között – új gazdasági szereplőt vonhatnak be az eljárásba.
A törvénymódosítás emellett megkísérli kezelni azt a sajnálatos módon elterjedt visszaélésszerű gyakorlatot, hogy egyes ajánlattevők az alapvető adataikat tartalmazó felolvasólap kivételével a teljes részvételi jelentkezésüket, vagy ajánlatukat üzleti titoknak nyilvánítsák, annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a többi ajánlattevő irat betekintési és jogorvoslathoz való jogát.
Az ajánlattevők ezen jogilag legalábbis kétséges, de mindenképpen a pályázati transzparencia ellenes gyakorlatának kialakulásában komoly felelősség terheli az annak teret engedő ajánlatkérőket, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A jogalkotó ezen gyakorlat visszásságát felismerve a jelen módosítással nyomatékosította, hogy üzleti titoknak a Polgári Törvénykönyvben foglalt üzleti titok definíció figyelembevételével csak olyan információ minősíthető, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
A gyakorlatban praktikusan ilyennek bizonyos műszaki megoldások, technológiai eljárások és nem pedig az ajánlat teljes tartalma minősülne.
Sajnálatos módon az eredeti módosítási javaslat egy kiemelkedő és előremutató rendelkezése a törvénytervezet elfogadását megelőzően egy képviselői módosító indítvány áldozatául esett. Az eredeti javaslat a korrupcióval leginkább fertőzött hirdetmény nélküli eljárások lebonyolítását tette volna átláthatóbbá azáltal, hogy az ajánlatkérőknek a honlapjukon kellett volna közzétenni a tájékoztatást arról, hogy milyen tárgyban, milyen alapvető teljesítési feltételek mellett kívánnak ilyen típusú közbeszerzést lefolytatni. Az eredeti módosítási javaslat értelmében az ajánlatkérő köteles lett volna bevonni azokat az eljárás iránt érdeklődőket is az eljárásba, akik ezen igényüket a közzétett tájékoztatás alapján jelzik. A javasolt szabályozási mód hiányában változatlanul marad az a szabályozási rend, miszerint az ajánlatkérő szabadon kér fel tetszése szerint legalább három ajánlattevőt ajánlat benyújtására.
Előremutató változások
Azáltal, hogy lehetővé válik – akár egy hiánypótlási eljárás során – új gazdasági szereplőnek az eljárásba történő bevonása, várhatóan jelentősen nőni fog az érvényes ajánlatok száma. Az előremutató módosítás emellett gátat szab azon áldatlan gyakorlatnak, miszerint az ajánlattevők részvételi jelentkezésük, illetve ajánlatuk egészét üzleti titoknak minősítik, ezzel ellehetetlenítve a versenytársak jogorvoslathoz való jogát.
