Nőtt a korrupció Magyarországon: A Közgép és a trafikbotrány a hibás

A korrupció változását a felmérésben résztvevők 85%-a értékelte. Utóbbiak 47%-a nem érzékel változást, 39%-uk a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentős erősödéséről), míg 14% jelezte, hogy érzete szerint 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál – írja a GKI.

A válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta a GKI, ahol -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 jelenti azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – olvasható a GKI jelentésében.

Valószínűleg helyi okok miatt is nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.

Életkor szerint nincs különbség a korrupció növekedésének megítélésében, vagyis elég általános a jelenség ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a vélt, vagy valós hírek. Az iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek érzékelnek az átlagnál erőteljesebb korrupciónövekedést, de elmondható, hogy minden végzettségi szint szerint is 2010-hez képest növekvő szintről számoltak be a GKI által megkérdezettek.