A kormányzatnak nincs problémája a közmunkával

Tízezer híján 4 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma a KSH szerint a harmadik negyedévben, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hozzátette: ez 54 ezerrel több, mint a tavalyi év azonos időszakában, 170 ezerrel több, mint 2010 azonos időszakában, és 235 ezerrel több a kormányváltáskor érvényes adatnál. A 2010 április–május óta eltelt időszakban 87 ezerrel több közfoglalkoztatott van, és 50 ezerrel nőtt a külföldön dolgozó magyar vendégmunkások száma, ám ezzel együtt is 100 ezerrel nőtt a versenyszféra foglalkoztatottsága. Ezen belül a feldolgozóipar növekménye egy év alatt 30 ezer főnyi, de az építőipar bővülése is 9 ezer új munkahelyet eredményezett egy év alatt.

Az összképet árnyalja, hogy a munkaerő-felmérésbe beleszámítanak a külföldön dolgozó magyarok – akik kevesebb mint egy éve vállalnak munkát másik országban és pénzt küldenek haza –, másrészt a közfoglalkoztatás is csúcsra fut. Ezeket az adatokat nem láthatjuk a KSH felmérésében, ám a korábbi adatok és a tendenciák szerint úgy tűnik, hogy a külföldön dolgozók száma meghaladhatja a 95 ezret, míg az intézményi statisztikák alapján 150 ezer körüli közfoglalkoztatottat lehet becsülni.

A kormány a kezdetektől fogva épít a közmunkára, jóllehet a program számos kritikát kapott, a közfoglalkoztatás bővülése folyamatos és látványos. Erre az államtitkár is utalt, hozzátéve: ezzel a kormányzatnak nincs problémája. „Enélkül bizonyos térségekben csak segélyt tudnánk osztani” – fogalmazott Czomba. Az államtitkár utalt arra is: a külföldön dolgozó magyarok keresményüket – vagy legaláb annak egy részét – idehaza költik el.

Az adatokból azonban az is kiderül, hogy az elhelyezkedés továbbra sem egyszerű. Június és augusztus között a munkanélküliek 52,7 százaléka egy éve vagy annál több ideje keresett munkát, ami a július–szeptemberi időszakra 54,3 százalékra nőtt. A munkakeresés átlagos ideje 18,6 hónapról 19 fölé került. Ez jelzi, hogy a munkaerőpiac továbbra is gyenge.

A munkanélküliség ugyanakkor csökken. Az idei év elején tapasztalt csúcsról – akkor csaknem 509 ezren voltak álláskeresők – július-szeptemberre 434 ezerre mérséklődött számuk. Igaz, ebben jelentős részben szezonális hatások is szerepet játszottak, a tavasztól őszig tartó időszakban ugyanis számos embernek ad munkát a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus, valamint a közfoglalkoztatás is.

VOSZ: irreális elvárás

„A minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi, 5 százalékot meghaladó emelése fölélövés volt. Van ugyanakkor megállapodási hajlandóság, a VOSZ álláspontja szerint az érvényben lévő, 2,4 százalékos jövő évre vonatkozó inflációs prognózisig el lehet menni az emelésben” – nyilatkozta lapunknak a tegnapi bértárgyalások után Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint irreális a szakszervezetek várakozása. Az egyeztetésen a szakszervezetek 103 500 forintos minimálbérre és 120 ezer forintos garantált bérminimumra tettek javaslatot.