Különösen figyelemre méltó, hogy Vlagyimir Putyin következetesen, évről-évre tört előre a Forbes értékelésében. Ugyanis már 2011-2012-ben bekerült a listáján szereplő, három legbefolyásosabbnak ítélt vezető politikus, globális közszereplő közé: Putyin orosz miniszterelnökként e lista második helyén szerepelt, de 2012-ben is a „bronzérmet”, a harmadik helyet érte el. Putyint egyébként ez év januárjában a Foreign Policy amerikai magazin is a legbefolyásosabb, vagyis a legnagyobb hatalommal rendelkező politikusok listájának első helyére tette.
Érdemes ezért megnéznünk, milyen amerikai értékeléséről van szó. Hiszen annak súlya, fontossága is számít, különösen a jelenlegi kényes nemzetközi helyzetben. Ugyanis az Oroszországi Föderáció elnökét tette az első helyre, s némi kitérővel elmondhatjuk, az Egyesült Államok és Oroszország jelenlegi viszonya mindennek mondható, csak nem éppen rózsásnak. Az okok közismertek. Ennek persze nem mond ellent, hogy a két fél több területen keresi a köztük fennálló problémák megoldásának, az együttműködésnek a lehetőségét. Ennek jele lehet, hogy Szergej Ivanov, az orosz elnöki adminisztráció vezetője (korábbi orosz védelmi miniszter, majd miniszterelnök-helyettes) ez év október 27-én találkozott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel. A fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokat vitatták meg.
Bár Kissinger már nem aktív politikus, mégis a moszkvai Kremlben – ahol a szombati szabadnapon fogadták, amiért köszönetet is mondott Ivanovnak - örömmel nyugtázta Oroszországnak a nemzetközi folyamatokban játszott szerepét. A világ stabilitása és békéje szempontjából kulcsfontosságú tényezőnek számítanak a stabil kapcsolatok Oroszország és az Egyesült Államok között – mutatott rá. Úgy véli, hogy a nemzeti érdekek közötti minden véleménykülönbséget mindig le lehet küzdeni. Az Egyesült Államok is úgy hiszi, hogy a két elnök közötti közvetlen megbeszélések igen jó precedensnek számítanak, és jó módot kínálnak a kapcsolatok fejlesztésére. Ez igen fontos szerepet játszik a béke és a stabilitás megőrzése érdekében – hangoztatta a volt amerikai külügyminiszter, akire ma is sokan és sok felé hallgatnak, akinek évtizedekkel ezelőtti meglepetésszerű első kínai, útja sorsdöntő szerepet játszott az amerikai-kínai viszony rendezésében.
Ezek után hangsúlyoznunk kell, hogy a befolyásos Forbes magazin a legrégebbi nemzeti üzleti magazin az Egyesült Államokban. A Forbes anyavállalat adja ki, amely az iparág egyik legnagyobb és legsikeresebb családi vállalkozása. A Forbes társaság működteti a Forbes.com weboldalt is, mely számon tartja az üzleti konferenciákat, eseményeket, hírleveleket. Fontos megemlíteni a magazin különböző világhírű listáit, többek között övék a „Forbes 400” (leggazdagabb amerikaiak), a „List of billionaires” (a milliárdosok listája), a „Forbes Global” (a világ legnagyobb vállalatai).
Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a Forbes magazin nem életművet értékel, amely több évtizeden átnyúló tevékenységre, munkásságra vonatkozik, hanem viszonylag rövid időszakban elért teljesítményt, eredményt. Ami pedig az értékelés szempontjait illeti, az amerikai magazin általában négy kritériumot vesz figyelembe a rangsorolásnál. Először is, hogy egy embernek mekkora a befolyása, hatalma más emberek felett? Másodszor, hogy mennyi pénz felett gyakorol ellenőrzést? Harmadszor, a világon hány területen bír befolyással, hatalommal? És végül: aktívan használja-e a hatalmát befolyását?
Miért döntött tehát az amerikai magazin Putyin elsősége mellett? A Forbes főszerkesztője, Michael Noer erről így beszélt a Rosszija24 orosz tévének: „Nem tudom pontosan megmondani, hogy miért éppen Putyin lett az első. Kollektív szakértői ítéletről van szó, ám azt gyanítom, hogy a döntés akkor született, amikor az amerikai költségvetési válság a csúcspontját érte el – (az amerikai államgépezet) leállásakor –, amikor Barack Obama a gyengeség jelét mutatta”. „Ezenkívül az amerikai elnöknek nem sikerült kezdeményezést mutatnia, amikor az amerikai titkosszolgálatok körül kirobbant botrány napvilágra került, miközben Vlagyimir Putyin a nemzetközi szintéren elszántan cselekedett. Az idén ugyanis ő (az orosz) elnök kulcsszerepet játszott a szíriai kérdés rendezésében. A véleményem szerint ezért esett a szakértők választása az orosz elnökre”
Hasonlóképpen fogalmazott az AFP francia hírügynökség is. A Forbes magazin azzal indokolta Putyin melletti döntését, hogy az orosz elnök mind a szíriai vegyi fegyverek dolgában, mind pedig az amerikai titkosszolgálatot leleplező Edward Snowden ügyében felülkerekedett Barack Obama amerikai elnökkel szemben. Putyin 2000-ben történt elnökké választása óta Oroszország erős embere. 2008 és 2012 májusa között ugyan miniszterelnök volt, de ezt követően ismét az orosz állam élére került. „Putyin megszilárdította ellenőrzését Oroszország felett” – idézte a Forbes magazint. A tavaly újraválasztott amerikai elnök hatalma viszont a második elnöki ciklusában váratlanul korán csökkent.
Ehhez pedig a BBC News a Forbes véleménynek fontos elemét idézte: „Bárkinek, aki figyelemmel kísérte a Szíria és az NSA-kiszivárogtatás körüli sakkjátszmát, ma már világos elképzelése van arról, hogy a személyi hatalom dinamikája eltolódott”.
Hogyan tovább? Növekszik azok száma, akik úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin egy Nobel-díj lehetséges várományosa. Ebbe persze más versenytárs is beleszólhat, például a Forbes jelenlegi listáján 3. helyen szereplő Xin Jinping kínai elnök vagy az 5. helyezett Angela Merkel német szövetségi kancellár. Vagy egy ma még ismeretlen kívülálló. A Nobel-díjak odaítélésénél sok minden elképzelhető...
