Munkahellyel lehet ösztönözni a külföldön dolgozó magyarok hazatérését

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára kiemelte: a legutóbbi adatok szerint már csaknem négymillióan dolgoztak, a munkanélküliségi ráta pedig 10 százalék alá csökkent. Kiemelte, hogy a kormányváltás óta 235 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma; a növekményből 80 ezer volt közfoglalkoztatott, 50 ezer az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozó, 100 ezer pedig a versenyszférában alkalmazott.

Elmondta: bár pontosan nem mérhető fel, hány magyar dolgozik külföldön, a rendelkezésre álló adatok alapján valóban nőtt a külföldön munkát vállalók száma, amiatt is, hogy 2011 májusában megnyílt a német és az osztrák munkaerőpiac a magyarok előtt. Megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikájában az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozóként nyilvántartottak fele tér vissza 12 hónapon belül Magyarországra.

Az államtitkár szerint elsősorban munkahellyel lehet ösztönözni a külföldön dolgozó magyarok hazatérését, és azzal, hogy a 2014-2020-as, következő uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani a kormány.

Szólt arról, hogy jövőre is megmaradnak a munkahelyvédelmi akcióterv keretében biztosított kedvezmények, amelyeket eddig 740 ezer munkavállaló után vettek igénybe. Ez a nagy szám véleménye szerint azt jelenti, hogy célt ért a program, épp azokban a szegmensekben segített, ahol a legnagyobb a veszélye a munkahely megszűnésének. Hozzátette, hogy a program inkább a munkahelyek megőrzését szolgálja, noha van munkahelyteremtő "lába" is. Példaként említette, hogy több mint húszezer gyesről, gyedről visszatérő édesanya és több mint tízezer 25 év alatti pályakezdő fiatal után vették igénybe a járulékkedvezményeket.

Hozzáfűzte: folytatódik jövőre a 2012 őszén indult Első munkahely garancia program is, amelynek indulása óta több mint 14 ezer pályakezdő fiatal talált állást. A program illeszkedik az Európai Unió ifjúsági garancia programjába is. Az államtitkár elmondta, hogy a kisgyermekes édesanyák elhelyezkedését segíti és ösztönző lehet 2014. január elsejétől a gyed extra bevezetése is, amelynek köszönhetően gyed mellett is lehet majd munkát vállalni.

A szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban Czomba Sándor elmondta, hogy a 2014-2020-as időszakban a tervek szerint kifejezetten az ilyen zónáknak szóló pályázatokat is kiírnak majd.

A jövő évi kilátásokról elmondta: az előrejelzéseknek megfelelő foglalkoztatottság-bővülés esetén 60-80 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak létszáma, ami kedvező lenne, így bízik abban, hogy nemcsak el lehet érni a 4 milliós létszámot, hanem - még a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlenebb téli hónapokban is - sikerül megtartani.

Czomba Sándor a téli közfoglalkoztatási program keretében biztosított képzést ért kritikákra reagálva arra mutatott rá, hogy a részt vevők között rendkívül különböző hátterű emberek vannak. Van, aki 35 éve végezte el a nyolc osztályt és "tíz éve nem volt toll a kezében", és van, aki néhány éve végzett. A képző intézménynek az volt a feladata, hogy az első hetekben mérje fel a csoportok tudásszintjét, hogy a leggyengébbeket is megtalálják, és nekik is megfelelő képzést tudjanak nyújtani. A felmérés után olyan tananyagot kell összeállítani, amely megfelel a csoport szintjének, és amely a mindennapi életben szükséges és fontos lehet - mondta az államtitkár.

Kiemelte, hogy a téli közfoglalkoztatásba bevont 200 ezer ember fele vesz majd részt képzésben, amelyre 20-21 milliárd forint jut. A képzéssel a cél az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedés segítése, mivel a közfoglalkoztatás önmagában erre kevés lehetőséget ad. Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég tanár, az államtitkár elmondta: a közel 5000 regisztrált álláskereső, illetve nyugdíjas pedagógusból több mint ezerrel már szerződést is kötött a képző intézmény.

A jövő évre olyan minimálbér és bérajánlási megállapodás születetett, amely mindhárom fél - a munkaadók, a munkavállalók, a kormány - számára elfogadható és vállalható is - mondta Czomba Sándor, hozzátéve: fontos volt, hogy olyan emelés szülessen, amelyet a cégek - valós teljesítménnyel és nem hitellel - ki tudnak termelni, valamint amely nem veszélyezteti a foglalkoztatást. Az államtitkár bízott benne, hogy a jövő évre várt 2,4 százalékos infláció alacsonyabb lehet, ami további reálbér-emelkedést jelent majd.

Kifejtette: jövőre nem várhatók nagy jogszabályváltozások a munka világában, mivel az új Munka törvénykönyvével (Mt.), valamint a szakképzési és felnőttképzési törvénnyel már készen vannak azok a jogszabályi keretek, amelyek megalapozzák, hogy a munkaerő-piacon "pozitív fejlemények" legyenek.

Azzal kapcsolatban, hogy több szakszervezeti szövetség is felvetette az Mt. módosítását, Czomba Sándor elmondta: ahogyan korábban is jelezték, a kormány nyitott az apróbb, a szabályozást életszerűbbé tevő módosításokra, de időt kell hagyni a pozitív hatások érvényesülésére. Emellett több olyan szakszervezeti és munkaadói kutatás is folyamatban van, amely az Mt. hatásának vizsgálatáról szól; ezek eredményét is érdemes kivárni - tette hozzá.

A célok között említette az államtitkár, hogy a következő kormányzati ciklusban is 4 millió felett maradjon a foglalkoztatotti létszám, és el kell érni, hogy egyre inkább a versenyszférás munkahelyek bővüléséből táplálkozzon a foglalkoztatás növekedése