A jogalkotó, érzékelve a fenti folyamatot, az üzleti titok védelmét szinte valamennyi fontos jogterületen újragondolta. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a hangsúlybeli eltolódások egyben tényleges változásokat hoznak-e. Az új Ptk. átírja az üzleti titok fogalmát, amely ezen túl csak a „nem közismert”, illetve „nem könnyen hozzáférhető” adatokra terjed ki, és ezekre is csak akkor, ha a titokgazdát a megőrzéssel kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Más szóval a cégeknek, mint titokgazdáknak mind jogi, mind technikai értelemben meg kell tenniük minden tőlük elvárhatót, hogy titkaik illetéktelen személyhez ne kerülhessenek. Fontos lesz tehát a belső szabályzatok, munkaszerződések előrelátó kialakítása adatvédelmi és titokvédelmi szempontból egyaránt, de legalább ennyire jelentős, hogy az üzleti titokhoz való belső hozzáférést milyen technikai megoldások biztosítják, minősítik, korlátozzák. A cégeknek így mind a napi működésük során, mind általános belső szabályzataik kialakítása, és folyamatos kikényszerítése során a korábbiaknál sokkal „adattudatosabb” módon kell eljárniuk, és aktívan védeniük kell értékes bizalmas információikat.
Az üzleti titkok kérdését a versenytörvény hamarosan hatályba lépő új szabályai is érintik, hiszen a komoly piaci részesedéssel rendelkező cégek bizalmas adatainak illetéktelen kezekbe jutása, és későbbi felhasználása jelentősen torzíthatja a versenyt. Fontos új szabály, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során adatot szolgáltató személy a jövőben alapvetően csak az adatszolgáltatással egyidejűleg kérheti adatainak üzleti titokként kezelését, ehhez meg kell adnia indokait és a védendő érdeket is.
Ha a versenyhivatal úgy találja, hogy az adatok más személy üzleti titkát képezhetik, akkor nyolc napos határidővel megkeresi a feltételezett jogosultat. Az időkorlát nagyon szigorú, az egyidejűség, vagy a határidő elmulasztása miatt az adatok üzleti titokká minősítése a versenyhivatal előtt többé nem kérhető.
Végül ki kell emelni a titokvédelem büntetőjogi oldalát is, mert az üzleti titok megsértése az új Btk. hatálybalépésével külön nevesített bűncselekménnyé vált. Kérdés ugyanakkor, hogy miért szükséges büntető tényállási elem, hogy a titoksértést jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva kövessék el. Egy jogellenes munkavállalói kiszivárogtatás esetén ugyanis a jogtalan előnyszerzési szándék általában hiányzik, a céget, mint sértettet érő vagyoni hátrány pedig sokszor csak áttételesen, bizonyos idő elteltével jelentkezik, amikorra már az ok-okozati összefüggést kimutatni szinte lehetetlen. A cégek biztonságérzete és a visszatartó erő szempontjából talán szerencsésebb lenne azt vizsgálni, hogy a titoksértés szándékos-e, és alkalmas-e arra, hogy a sértettnek vagyoni hátrányt okozzon.
Brüsszel is szabályoz
Új irányelv megalkotására tett javaslatot november végén az Európai Bizottság, hogy hatékonyabbá tegye az üzleti titkok védelmét. Az új, uniós szintű jogszabály egységes meghatározást adna az üzleti titok fogalmának és egységes szabályokat állítana fel arra vonatkozólag, hogy hova és hogyan fordulhatnak jogorvoslatért azok, akiknek üzleti titkaival visszaéltek. A közlemény szerint a tagállami bíróságok könnyebben eljárhatnak majd ilyen ügyekben, és könnyebb lesz az üzleti titkokat sértő termékek eltávolítása a piacról, a sértettek pedig könnyebben juthatnak kártérítéshez.
