Aggódó osztrák gazdák
A kormányzati nyilatkozatokkal kapcsolatban Helmut Gsuk, a Magre elnöke kijelentette: a Magyarországon élő külföldi gazdák ugyan vendégek ebben az országban, ám már valamilyen szinten integrálódtak. „Nem csupán tőkét, know-how-t hozunk ide, és munkahelyeket teremtünk, de itt is élünk, az gyakran ide is házasodunk” – fogalmazott.
A zsebszerződések ügyének megítélését nagyban nehezíti, hogy a témában sok egymásnak ellentmondó állítás látott napvilágot. Tény, hogy a rendszerváltást követően számos területet vásároltak meg külföldi gazdák, elsősorban osztrák termelők. Számukra ez a lehetőség egészen 1994-ig adott volt, az eddig született szerződések tehát legálisak.
Nehezebb a megítélése az ezután köttetett szerződéseknek, amelyeket a köznyelv zsebszerződéseknek nevez. A közvetlen és korlátlan földvásárlás megszűntével más jogi konstrukciók, így például öröklés, elővásárlási jog kikötése, és sok esetben haszonélvezeti jog biztosítása révén igyekeztek egyesek földhöz jutni. Mivel Magyarország már a kilencvenes években világossá tette, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, jogos elképzelésnek tűnt, hogy a földmoratórium egyszer lejár, ami idén május 1-jén meg is történik. A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azonban jelentősen megnehezíti a korábbi zsebszerződések valódira váltását, hiszen nem ismeri el érvényesnek a haszonélvezeti megállapodásokat, mondván: az a tulajdonjog megszerzésére irányuló színlelt kontraktus. Az osztrák kormány viszont úgy érvel, hogy a 2001 előtt született haszonélvezeti jogok törlése jogellenes, hiszen ezek az adott területek tulajdoni lapjain szerepelnek.
A zsebszerződéseket már az új Büntető törvénykönyv is támadja, amely kimondja: a termőföld jogellenes megszerzése súlyos, akár 5 évig terjedő szabadságvesztést jelenthet, sőt a nyomozati szervek megalapozott gyanú esetén titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhatnak az ilyen ügyek felderítésére. Jelenleg az Országgyűlés zárószavazására vár az az törvényjavaslat is, amelynek révén a termőföldet a bíróság az állam javára ítélheti meg.
Kérdés persze, hogy mekkora problémáról van szó, pontos számok ugyanis nem állnak rendelkezésre. Míg a kormány többször 700 ezer hektárnyi területről beszélt, sőt, Budai Gyula egymillió hektárt is elképzelhetőnek tart, más szakértők szerint az 1994-es változás után ilyen-olyan módon megszerzett terület csupán néhány száz, esetleg néhány ezer hektárt tesz ki. Összehasonlításul: Magyarországon hozzávetőleg 4,8 millió hektárnyi szántót művelnek.
Miniszteri mosolyszünet
Azután sem aktuális a magyar–osztrák agrárminiszteri találkozó, hogy Budai Gyula a múlt héten a Vidékfejlesztési Minisztériumban találkozott Johannes Leibetsederrel, a Budapesti Osztrák Nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével. A VM szerint a magyar és az osztrák nézetkülönbségek a földtörvényt illetően pillanatnyilag nem áthidalhatók – közölte az államtitkár. Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter élesen bírálta az új földtörvényt, amely semmissé teheti a haszonélvezeti jogokat is. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: nem tartja szükségesnek a találkozót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.