Nem vonz a szociális szféra

A magas munkanélküliség ellenére komoly munkaerőhiánnyal küzd Európában a szociális szektor – áll a Vlerick Intézet jelentésében, amelyet az EASPD (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) megbízásából készítettek. Az elemzést Magyarországon gondozó Kézenfogva Alapítvány (KF) lapunkkal közölte, hogy 2060-ra a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságon belül a jelenlegi 17-ről 30 százalékra növekszik, míg a 80 évesnél idősebb emberek aránya a jelenlegi 5-ről 12 százalékra nő. Az idősödő társadalom egyre növekvő ellátási igényt fog jelenteni.

Az unióban folyamatosan erősödik a szociális szektor szerepe és gazdasági súlya. 2000-2009 között az egészségügyi és a szociális területen 4,2 millió új álláshely létesült, a létrehozott álláshelyek negyede az említett szektorokban létesült.

A tagállamok a recesszió alatti megszorításai nem hagyták érintetlenül a szociális szolgáltatókat sem. A finanszírozás (legyen az normatív, vagy személyes) csökkent, a dolgozók munkaterhelése emelkedett, új munkatársak felvételét befagyasztották. Mindez a hosszú távú a fogyatékossággal kapcsolatos stratégiák végrehajtását, fejlesztéseit is veszélybe sodorta.

A szociális szférában a munkavállalók 80 százaléka nő, életkoruk 25-49 év közötti, de számos országban inkább idősebb korosztály jelenik meg munkavállalóként. A fiatalok egyre kevésbé választják ezt a területet. A munka díjazása minden országban alacsony színvonalú megélhetést biztosít. A munkavállalók nagy számát foglalkoztatják részmunkaidőben, vagy határozott munkaidejű szerződéssel.

A szociális szektor dolgozói középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkeznek, a gondozói feladatokat ellátók viszont jellemzően alacsonyan képzettek, vagy képzetlenek, kevéssé támogatják továbbképzésüket.

Az unió keleti feléből erős munkaerő migráció figyelhető meg a nyugati területek felé. A keletről érkező munkások az alacsonyabb fizetés és a rosszabb munkakörülmények ellenére vállalják a szociális területen felmerülő feladatokat, ez azonban hosszabb távon nem segíti a terület érdekérvényesítési képességét, és ezzel a fejlesztési lehetőségeit. Többé-kevésbé minden európai országban kedvezőtlennek nevezhetjük a munkakörülményeket. A munkaterhelés magas, fizikailag és pszichikailag is, egyre több a kötelező adminisztrációra fordítandó idő.

A KF szerint a szociális szféra problémáira megoldás lehet az unióban 2006-ban létrehozott Európai Gondozási Tanúsítvány (EGT). Magyarországi nemzeti vezető partnerként a KF vesz részt 2009 óta a fejlesztési munkában, illetve kezeli a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat. Az EGT-ben meghatároztak egy közös megegyezésen alapuló, minimálisan elvárható szintet. A cél az, hogy a szociális szektorban dolgozók valamely tagállamban, rendelkezzenek az EGT-vel.

Kétezer magyar szerzett tanúsítványt
„A szociális ellátásban dolgozó szakemberek képzése, az ismeretek megújítása, a fogyatékosság társadalmi modelljének elméleti bevezetése és gyakorlatba ültetése egyaránt fontos” – nyilatkozta lapunknak a Kézenfogva Alapítvány módszertani munkatársa. Kovács Éva szerint ennek egyik jó eszköze az Európai Gondozási Tanúsítvány (EGT), mellyel minősített képzési programban szerezhető meg az alapvető tudáskövetelmény. Mára közel 2000 magyar szakember rendelkezik ilyen képesítéssel. Háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb feltételek mellett végzik azóta munkájukat.