Orbán: a rezsiharc éve

„Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata a rezsicsökkentés megvédése és folytatása, 2014 a rezsiharc éve lesz” – hangoztatta tegnap a miniszterelnök a Parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Orbán Viktor a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy meg kell alkotni az a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd. Ez a mindössze négy ülésnapból álló ülésszakon csütörtökön várható, a gazdasági és informatikai bizottság hétfői ülésén már támogatta is a javaslatot.

A kormányfő arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés kapcsán fel kell venni a kesztyűt az unióval, amely kötelezettszegési eljárással fenyeget. „A brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen, de mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának” – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök harmadik lépésként nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeinek megteremtését emelte ki, amelyhez a parlamentnek kell törvényt alkotnia, hogy a kabinet létrehozhassa az első ilyen szolgáltatót. Orbán szerint az alacsony rezsi versenyképesebbé teszi az országot, biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak. Azt hangsúlyozta, hogy a verseny nem hozza meg a kívánt eredményt, mivel radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni, és ebben egész Európának megoldást javasolnak.

Orbán az elmúlt időszak eredményei között említette, hogy a kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről, így a paksi atomerőmű bővítéséről, a megállapodást a parlamentnek kell majd jóváhagynia. A költségvetési és a gazdasági bizottság is vitára alkalmasnak értékelte az előterjesztést, az ellenzék erősen kifogásolta, hogy az erről szóló vitára tegnap mindössze 5 óra 10 perces időkeretet biztosítottak.

Varga Mihály a bizottsági üléseken elmondta, hogy a szerződés a következő évtizedekben garantálhatja az ország energiabiztonságát és energiaellátását, beruházás szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság és a lakosság növekvő energiaigényét olcsón és versenyképesen tudják kiszolgálni. A nemzetgazdasági miniszter szerint az atomerőmű-bővítés 10 évet vesz igénybe, ezt követően a beüzemelési ciklus következik, míg a hitel törlesztésére 21 év áll rendelkezésre.

A paksi blokkok bővítése két korábbi felhatalmazó dokumentum alapján indult el, az első döntés 2009-ben született. A beruházás várható költsége 10–12 milliárd euró között lesz. A pénzügyi megállapodás még nem született meg, de Varga szerint erre néhány héten belül sor kerülhet. Ismertette, hogy az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret lehívása tíz év alatt történik meg, ami számításaik szerint néhány százalékponttal növeli az államadósság éves mértékét. A beruházás a kormány szerint éves szinten akár 1 százalékos GDP-növekedést és 10 ezer új munkahelyet teremt.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a magyarok többsége (51 százalék) általában egyetért a paksi bővítéssel, azt ugyanakkor 56 százalékuk ellenzi, hogy azt orosz állami vállalat orosz hitelből valósítsa meg.

Orbán értékelésében a 9 százalékos munkanélküliséget is magasnak értékelte, de kiemelte a csökkenő tendenciát. A kormányfő arról beszélt, hogy az új gazdasági-kereskedelmi együttműködését (India, Japán, Oroszország, és Törökország után) Kínában és Szaúd-Arábiában is folytatni fogják. A kormányfő jövő héten látogat Kínába. Ambíciózusnak, de nem lehetetlennek titulálta azt a célt, hogy a magyar export egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra.

Életfogytiglan a színesfémtolvajoknak?

Az Országgyűlés lapzártánk után megválasztotta a kommunista múlt feltárására létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökének Földváryné Kiss Rékát, valamint két tagjának Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát. A fennmaradó két tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevezi meg. A testület működésére egy múlt heti kormányrendelet csoportosított át 500 millió forintot a rendkívüli tartalék terhére, mivel az összeget nem tervezték be az idei büdzsébe. A fideszes Boldog István tegnap benyújtott színesfémlopások visszaszorítására egy törvényjavaslatot, mely szerint kár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lenne a jövőben az, aki súlyosan megzavarja egy közérdekű üzem működését. A kulturális bizottság tegnapi támogatásával általános vitára került az a javaslat, amely szerint az államfő kifogása után módosítják a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvényjavaslatot. Áder János azt kifogásolta, hogy kivételes méltánylást érdemlő esetben a díj bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művésznek is adományozható.