Így segíti ki az IMF Ukrajnát

Életbevágó lehet Ukrajna számára az a hitelprogram, amelyről tegnap egyeztek meg a kijevi vezetés és a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Az IMF-fel kötött egyezség része az összesen nagyjából 27 milliárd dolláros nemzetközi segítségnek, a hitel pontos összege ennek fényében alakulhat még. A 14–18 milliárd dolláros készenléti (Stand-By) hitelmegállapodást az IMF igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia, a fő problémát azonban aligha a washingtoni testület jelenti majd, hanem Kijev húzódozása. Nem véletlenül: a hitel folyósításához kemény feltételeket szab a valutaalap. Ukrajnának rugalmassá kell tennie a hrivnya eddig jórészt a dollárhoz kötött árfolyamát, ugyanakkor a valutaalap szigorú megszorításokat is elvár a kormánytól. Ezek érinthetik a szociális kiadásokat, a közszféra létszámát, de duplájára emelnék a bányászati járulékot is.

Az azonban egy pillanatig sem kétséges: Ukrajnának szüksége van a pénzre. Az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt is, hiszen az orosz földgázszállítmányoknál fennálló tartozással kapcsolatban a Gazprom nyilván kevésbé lesz türelmes a jövőben. Viktor Janukovics bukása után Moszkva ráadásul a kedvezményes, 268,5 dolláros tarifáról az eredeti, köbméterenként 480 dolláros szintre emelte vissza a földgáz árát. Kijev a héten be is jelentette, hogy 50 százalékkal emelkedik az energiaszolgáltatás ára.

Részben az energiafüggőség a magyarázat arra, hogy Janukovics igyekezett az oroszokkal kiegyezni, és ez magyarázza azt is, miért csappant meg drámai szinten Ukrajna devizatartaléka. Mint arról Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tegnap a kijevi parlamentben beszámolt, a tartalékok az év eleji, 34,6 milliárd dollárról 15 milliárdra csökkentek. A Naftogaz gázvállalat deficitje 34,4 milliárd dollár, az ország hiteltartozása pedig csaknem 85 milliárd hrivnya. Az államadósság Jacenyuk közlése szerint meghaladja a 800 milliárd hrivnyát, ami a GDP 53 százaléka.

A gondokat súlyosbítja, hogy a gazdasági kilátások sem fényesek: a miniszterelnök az év egészére 12–14 százalékos inflációval számol, és legalább 3 százalékkal csökkenhet a GDP – a miniszterelnök tegnap azzal indokolta a megállapodást, hogy ellenkező esetben a visszaesés elérné a 10 százalékot. Londoni elemzők ezzel szemben úgy látják, éppen a megszorítások miatt fog nőni recesszió. A hrivnya remélt erősödése is várat magára, sőt, a krími annektálás hírére a héten mélypontra süllyedt az ukrán pénz árfolyama, amelyért több mint 15 eurót adtak tegnap – novembertől januárig ez a szint 11 euró körül mozgott.

Visszaüthetnek a szankciók

Az Oroszországot érintő nyugati szankciók érinthetik a Roszatom által kötött, nyugati megállapodásokat is – erről Szergej Kirijenko, a cég vezetője beszélt. E szerződések egyike alapján a Roszatom építené fel a társaság a leállítandó paksi atomerőművi blokk helyére állítandó, két újat. Ha az esetleges szankciók miatt megnehezülnek a teljesítés feltételei, azzal a megbízók is rosszul járnak. Szergej Kirijenko neve nincs rajta sem az USA, sem az EU azon listáján, amelyen azok az oroszok szerepelnek, akik nem utazhatnak be az előbbi két térségbe.