Krím: nő a feszültség

Minden korábbinál keményebb hangon ítélte el a világ legfeljebb országait tömörítő csoport Oroszországot. A G7 tegnap az Európai Bizottsággal közösen kiadott nyilatkozatban szólította fel Moszkvát, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely a Krími Autonómi Köztársaság annexiójára irányul. Erről José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszélt az Európai Parlament ülésén, ahol a Krímben zajló eseményeket Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte. A G7 és Barroso szerint „ha Oroszország ilyen lépést tenne, akkor mi egyénileg és kollektíven is további lépéseket fogunk tenni”.

A közös nyilatkozat kiemeli: az országok és Brüsszel nem fogják elismerni a Krím hovatartozásáról szóló népszavazás eredményét sem. A vasárnapra tervezett referendum a szervezet szerint nem megfelelő előkészítése és az orosz csapatok megfélemlítő jelenléte miatt is elhibázott lépés. Ezzel szemben a diplomáciai megoldást szorgalmazzák, és azt, Oroszország éljen a nemzetközi közvetítéssel és megfigyeléssel.

A békés megoldás híján azonban elkerülhetetlennek tűnnek az Oroszország ellen korábban beígért szankciók. A lépések, amelyek között lehet gazdasági jellegű bojkott is, nem aratnak osztatlan tetszést az Európai Unión belül. Angela Merkel német kancellár ugyan nem ellenzi a szankciókat, pártja, a CDU kedd esti, zárt frakcióülésén ugyanakkor arra figyelmeztetett: az Európai Uniót is hátrányosan érinthetik ezek. A német hírportálok beszámolója szerint Merkel úgy látja, nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas intézkedésektől, ám folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel.

A szankciókról valószínűleg a vasárnapi népszavazást követően, a jövő hétre tervezett uniós csúcson dönthetnek az EU vezetői. A hivatalosan az energetikai kérdésekről szóló találkozó előtt is folytatódik azonban a diplomáciai egyeztetés. Tegnap François Hollande francia államfő tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a kérdésről, egyelőre azonban úgy tűnik, sem Párizs, sem a G7 nyomása nem teszi érdekeltté Moszkvát a konfliktus diplomáciai rendezésében.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője tegnap arról beszélt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna egész területét fenyegeti. Andrij Parubij szerint az orosz fegyveres erők több mint nyolcvanezer katonát, emellett csaknem 300 tankot, 140 harci repülőt és 90 helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határnál. Két alakulat ezek közül köztvetlenül az ország északi határánál van, ahonnan néhány óra alatt elérhetik az ukrán fővárost – állította Parubij, aki szerint az ukrán hadsereg az átcsoportosítások révén képesek reagálni az ország előtt álló „kihívásokra”. Ebben része lehet az a húszezresre tervezett nemzeti gárda, amelynek felállításáról ma szavaz a kijevi parlament.

Pénteken Alekszej Miller, a Gazprom vezetője arról számolt be, hogy Ukrajna összesen 1,89 milliárd dollárral tartozik az orosz cégnek, ami tartalmazza a februári 400 millió dolláros gázszámlát is.

Pénteken Alekszej Miller, a Gazprom vezetője arról számolt be, hogy Ukrajna összesen 1,89 milliárd dollárral tartozik az orosz cégnek, ami tartalmazza a februári 400 millió dolláros gázszámlát is.-->