Tíznél több rendőr megsebesült a Donyeck megyei Horlivkában, amikor oroszbarát szakadárok megszállták a rendőrség épületét. A megye egy másik településén, Zsdanyivkában mintegy húsz szeparatista foglalta el a városházát, míg Szlovjanszkban a katonai repteret szállták meg jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák. A CNN szerint Kelet-Ukrajna legalább kilenc városában hajtottak végre hasonló akciókat. Az amerikai hírtelevízió tudósítója kiemelte: nagyon jól szervezett csapatokról van szó, ami arra enged következtetni, hogy nem helyi erők.
Az oroszbarát erők mindenesetre segítséget kértek Moszkvából. Ezt megerősítette tegnap Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője is, Dmitrij Peszkov azonban arról nem beszélt, a Kreml hogyan reagált a megkeresésekre.
Az oroszbarát szeparatisták gyakorlatilag ellenállás nélkül foglalják el közhivatalokat Kelet-Ukrajnában. A kijevi kormányzat ugyan kilátásba helyezte, hogy „terrorellenes akció” keretében állja útjukat azoknak, akik tegnap délelőttig nem teszik le a fegyvert, a BBC azonban órákkal az ultimátum lejárta után még azt közölte: nincs nyoma katonai beavatkozásnak.
Az ukrán ügyvivő államfő tegnap más módon is igyekezett csökkenteni a feszültséget. Olekszandr Turcsinov arról beszélt: elképzelhető, hogy a május 25-i elnökválasztással egy időben népszavazást tartanak az ország föderalizációjáról. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.
Egyelőre szükségállapotot sem vezetnek be az ország keleti részén, igaz, ezt nem annyira a helyzet súlyossága, inkább az indokolja, hogy ebben az esetben le kellene állítani az elnökválasztási kampányt. Viktorija Szjumar, a nemzetbiztonsági és védelmi hivatal (RNBO) helyettes vezetője Facebook-oldalán írt erről, rámutatva arra, hogy ha a kelet-ukrajnai térségben leállítanák a kampányt, azzal megkérdőjeleződne az államfőválasztás legitimitása. Emellett szerinte a rendkívüli állapot nem nyújtana semmilyen előnyt a rendvédelmi szerveknek az épületfoglaló oroszbarát szakadárokkal szemben, hiszen a kijárási tilalom biztosítása erőket vonna el a rendőrségtől.
A kelet-ukrajnai helyzetre egyelőre nem sikerült megoldást találnia az ENSZ Biztonsági Tanácsának sem. A BT rendkívüli ülését magyar idő szerint hétfőre virradóra Oroszország kérésére hívták össze, éppen a tervezett terrorellenes akció miatt, ám ott nem közeledtek az álláspontok az ukrán és az orosz fél között. Nyugati vezetők, köztük a tegnap ülésező uniós külügyminiszterek arról beszéltek, Oroszország tudatosan destabilizálja a régió helyzetét.
Támogatás feltételekkel
Az Egyesült Államok 1 milliárd dollár segítséget nyújt Ukrajnának – az erről szóló megállapodást tegnap írta alá a két ország vezetése. Az külügyminisztereinek tanácsa pedig jóváhagyta, hogy 1 milliárd euró pénzügyi támogatás ajánljanak fel Kijevnek. A szerkezeti reformok végrehajtását célzó 1 milliárd euró, csakúgy, mint a már korábban jóváhagyott 650 millió euró folyósítása attól függ, Kijev miként hajtja végre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött gazdaságátalakítási megállapodást.A külügyminiszterek jóváhagyták az EU–urkán társulási megállapodás azon részét, amely szerint november elsejéig eltörlik számos Ukrajnából származó termékek vámtarifáit. A könnyítés egyoldalú, tehát Kijev fenntarthatja az importtermékekre korábban kivetett vámokat.
A külügyminiszterek jóváhagyták az EU–urkán társulási megállapodás azon részét, amely szerint november elsejéig eltörlik számos Ukrajnából származó termékek vámtarifáit. A könnyítés egyoldalú, tehát Kijev fenntarthatja az importtermékekre korábban kivetett vámokat. -->
