Béremelés a közmunkásoknak?
Tárgyalásokat kezdeményeznek az illetékes minisztériumokkal azért, hogy a Munka törvénykönyve, a belügyi szabályok és az önkormányzati határozatok "kavalkádja" helyett egységes rendelkezések vonatkozzanak a közmunkásokra. Munkát, kenyeret egész évben; ha nincs más munkalehetőség, egy családban legalább egy ember egész évben dolgozhasson 8 óra közmunkában, 60 ezer 200 forintért.
Egyebek mellett ezt követeli a Közmunkás Szakszervezet a kormánytól, és ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek. Komjáthi Imre, a szervezet társelnöke a Népszavát arról tájékoztatta , hogy a napokban összegezték az eddig elért eredményeket, és a még rájuk váró feladatokat. Mint mondta, 2010-ben 60 ezer 200 forint volt a 8 óra közmunkáért járó bér, most 50 ezer.
Szerették volna elérni, hogy a teljes munkaidőért újra 60 ezer forintot kapjanak a közmunkások, ebben egyelőre nem jártak sikerrel - magyarázta. Az is céljuk, hogy "a gyerekeink is dolgozhassanak". A munkanélküli pályakezdő fiatalok ugyanis ma egy teljes évig még közmunkára sem jelentkezhetnek. A szakszervezet most azt kéri, hogy ha nincs más munka, az iskola befejezése utáni negyedik hónaptól ők is dolgozhassanak közmunkán. A szakszervezet által elért eredményekről Komjáthi Imre úgy fogalmazott, nem tudja ugyan, milyen mértékben van szerepük abban, hogy a kormány eltörölte a heti bérkifizetést, és míg korábban a 4 órás közfoglalkoztatás volt a gyakori, ma inkább 6-8 órában dolgozhatnak az emberek, de ezeket sikerként könyvelik el.
Az új Munka törvénykönyve, és belügyminisztériumi rendeletek, valamint önkormányzati határozatok "kavalkádjából" áll a közmunkások foglalkoztatását szabályozó rendszer. A szervezet azt szeretné, ha helyi kollektív szerződések lennének érvényben. Ahogy a lap azt korábban megírta, a közmunkások bérüket a Munka Törvénykönyvében meghatározott időpontban kapják, de a fizetésük összegére és a szabadságra az MT-nél sokkal rosszabb belügyi szabályozások vonatkoznak. A Magyar Államkincstár korábbi tájékoztatása szerint "a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni, a közfoglalkoztatottak esetében is a Munka Törvénykönyve a mérvadó".
Ám az MT arról is rendelkezik, hogy "alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni", valamint "a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll." Csakhogy a közmunkások alapbére messze elmarad a nettó 66 ezer forintos minimálbértől, emellett pedig a 20 nap alapszabadságon kívül többet nem vehetnek ki.
Komjáthi kifogásolta azt is, hogy a tapasztalatokat, illetve a szakmai tudást, képességeket figyelmen kívül hagyva rendelik ki közmunkára a tanult és akár több szakmában is otthonosan mozgó segélyezetteket. Az számít a legkevésbé, hogy ki - milyen eredményes munkák elvégzésére képes. Maga a közmunka program "teljes mértékben degradálja a kvalifikált és értékes emberi erőforrásokat" - írja a Népszava Online.
