Erősödő külgazdasági kapcsolatok Kazahsztánnal
Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke és magyarországi cégek elöljárói találkoztak Karim Maszimovval, a Kazah Köztársaság miniszterelnökével a HITA által szervezett Magyar-Kazah Gazdasági Kerekasztalon. A találkozó célja a két ország közötti gazdasági és üzleti együttműködés erősítése volt.
2014. június 3-án, a Magyar-Kazah Gazdasági Kerekasztalon a mezőgazdaság, a járműipar, a gyógyszeripar, illetve a vízgazdálkodás területéről érkezett, a magyar-kazah üzleti kapcsolatok fejlesztésében érdekelt innovatív magyar vállalatok mutatkozhattak be Karim Maszimovnak, a Kazah Köztársaság miniszterelnökének és a kazah kormány több tagjának.
A HITA elnöke által megnyitott esemény egyedülálló lehetőséget biztosított a magyar vállalatoknak arra, hogy a legmagasabb szinten ismertessék Kazahsztánt érintő üzleti elképzeléseiket.
A fórumot az elmúlt években a két ország képviselőinek számos hivatalos találkozója előzte meg, amelyek közül kiemelkedett Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben tett hivatalos kazahsztáni látogatása, amelyhez kapcsolódóan a HITA 47 magyar cég részvételével üzleti delegációt is szervezett. A gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében 2014. június 2-án immár negyedik ülését tartotta a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság.
A magyar kormány a Keleti Nyitás politikájában kiemelt szerepet szán a 2013-ban 6 százalékos GDP-növekedést elérő Kazahsztánnak. A kazah vezetés minden korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosít a külföldi befektetőknek, és kiemelt figyelmet fordít az innovatív technológiákra, annak érdekében, hogy az ország 2050-ig a világ 30 legfejlettebb állama közé kerülhessen.
Magyarország és Kazahsztán között a kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, 2013-ban az előző évhez viszonyítva a magyar – elsősorban gyógyszeripari – export 34 százalékkal növekedett. Legnagyobb magyar beruházóként jelenleg a MOL Nyrt. folytat tevékenységet Kazahsztánban, az együttműködés szélesítése azonban többek között a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energetika, az építőipar és a környezetvédelem területén is várható.
