Kötelező jelleggel előírnák az inaktívak alkalmazását?
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azokon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást. A hasonló jellegű szervezetek tevékenysége egyre elterjedtebb az unióban.
Becslések szerint a magyar szövetkezeti szektor éves termelési értéke 1500 milliárd forint, amelyből az agrárium mintegy 800 milliárd forintot termel. Európai összehasonlításban – a foglalkoztatásban betöltött szerepük szerint – a szociális szövetkezetek Belgiumban (10,3 százalék), illetve Hollandiában (10,2 százalék) a legsikeresebbek. Hazánk a középmezőny alján helyezkedik el (4,7 százalék), ezzel a mutatóval még így is a közép-kelet-európai országok előtt jár. Egyes adatok szerint 2002 és 2010 között Magyarország jelentős növekedést ért a foglalkoztatottság területén, mintegy 135,5 százalékos eredményt produkált, míg az unió növekedési átlaga ebben az időszakban 26, 79 százalék volt.
Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke a közelmúltban azt mondta: az állam feladata egy olyan intézményrendszer kialakítása lenne, amely támogatja ezeket a szociális szövetkezeteket. Úgy vélte, ezt teljes egészében lehetne európai uniós forrásból finanszírozni, mivel a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak munkabéréhez lehet támogatást igényelni. Állítása szerint a jelenleg nagyjából kétszáz milliárd forintos közmunkakeret felét így fel lehetne szabadítani, és ezzel forrást lehetni biztosítani például az élelmiszerek áfájának csökkentéséhez. A politikus rámutatott: a kormány 47 milliárd forinttal megemeli az idei közfoglalkoztatási összeget, ez azt jelenti, hogy átlagosan napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében.
Szakemberek szerint a közmunkaprogram nem hozta meg a várt sikert, mivel egyre többen élnek nehéz körülmények között, így a programra fordított források emelése nem vezet a probléma megoldásához. Ezzel szemben a szociális szövetkezetekkel – amelyek helyi szinten biztosítják például a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a szociálisan kirekesztettek integrációját – tartós foglalkoztatást lehetne kialakítani.
A jelek szerint az ügyben pozitív változások indultak: a kormány, az Országos Roma Önkormányzat, illetve a Foglalkoztatási Szövetkezeta közelmúltban keretmegállapodást írt alá, amelyben az állam vállalja hogy, az általa indított beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzéseken kötelező jelleggel előírja az adott térségben élő inaktívak foglalkoztatását.
A szociális szervezetek működése
A szociális szövetkezetek régóta léteznek, és azzal a céllal szerveződtek, hogy a nehéz helyzetbe kerülő tagjaikat segítsék: megteremtették számukra a munka feltételeit, a konkrét munkavégzést, kizárólag rendes munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében valósulhatott meg. Ezt a gyakorlatot változtatta meg az állam 2006-ban, és így tavaly május 3-tól a tagság is elegendő a szövetkezetben való munkavégzésre.
