Változások az általános szerződési feltételekben

Az ÁSZF-ek jelentősége folyamatosan nő. Elég csak arra gondolni, hogy a devizahiteles mentőcsomag is főként olyan kérdéseket érint, amelyeket a bankok jellemzően ÁSZF-ekben szabályoztak. Ezért a termékeket értékesítők és szolgáltatásnyújtók, valamint a szolgáltatást igénybe vevők (például a fogyasztók) számára is fontos, hogy milyen szabályok vonatkoznak az ÁSZF-ekre az új Ptk. hatályba lépését követően.
EU-s jogharmonizációnak köszönhető újdonság, hogy ha egy ÁSZF a főszolgáltatásért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli kötelezettséget ró a fogyasztóra (például egy termék vételárán felül különböző többletköltségeket, díjakat számítanak fel szállításért, csomagolásért, biztosításért vagy beüzemelésért az ÁSZF-re hivatkozva), akkor ezt a feltételt a fogyasztó külön tájékoztatást követően kifejezetten el kell fogadnia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen plusz költségekre – azon túl, hogy azokat megemlítik az ÁSZF-ben és tájékoztatják a fogyasztót arról, hogy ezt hol tudja elolvasni– külön fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, különben ezek a rendelkezések nem válnak a szerződés részévé, és az ilyen rendelkezések alapján megfizetett díjakat a fogyasztók visszakövetelhetik. Érdekes lesz megfigyelni, hogy ennek köszönhetően vajon visszaszorul-e például az internetes kereskedelemben előszeretettel alkalmazott bankkártyás fizetésért felszámított többletköltség gyakorlata.

Kevésbé a fogyasztókat, mint inkább az egymással szerződő cégeket érinti az az új szabály, ami szerint ha mindkét fél alkalmazni kívánja saját ÁSZF-ét, azok csak abban az esetben válnak a szerződés részévé, ha nem ellenétesek egymással. Ez különösen azokat a cégeket érintheti, ahol belső előírások teszik kötelezővé a saját ÁSZF használatát. Az ilyen céges szabályzatok eredményezhetnek olyan helyzetet, ami alapján mindkét fél ÁSZF-e a szerződés részévé válik, de mindegyik csak részben. Ha az ÁSZF-ek ugyanis csak nem lényeges kérdésekben térnek el egymástól, úgy az eltérő részek nem válnak a szerződés részévé. Ha viszont az egymással szemben álló ÁSZF-ek lényeges kérdésekben térnek el egymástól, úgy a szerződés létre sem jön. Ezért ha mindkét szerződő fél ragaszkodik ahhoz, hogy saját ÁSZF-e a szerződés részévé váljon, érdemes azokat szerződéskötés előtt részletesen áttekinteni, nehogy olyan szerződés kerüljön megkötésre, ami jogi szempontból nem jött létre.