BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélyben a brazil elnök széke

Izgalmas kampány előzi meg a brazíliai elnökválasztást: egy ellenzéki jelölt váratlan halála, súlyos korrupciós vádak, de még a válogatott tragikus világbajnoki szereplése is hatással lehet a végeredményre. A legfrissebb felmérések azt mutatják: komolyan veszélybe került Dilma Rousseff elnök újrázása.

Gyakorlatilag döntetlenre áll a brazil elnökválasztás alig több mint három héttel az október 5-i első forduló előtt. A CNT szakszervezet múlt héten felvett és a napokban publikált felméréséből ugyanakkor az derül ki: a második fordulóban könnyen megverheti az ellenzéki jelölt Dilma Rousseff államfőt.

Néhány hónapja még úgy tűnt, hogy a négy éve hivatalba lépett politikusnő széke bevehetetlen. A nyár eleje óta azonban mintha minden összeesküdött volna Rousseff ellen, akinek még a labdarúgó világbajnokság előtti tüntetések sem igazán tudták megingatni a népszerűségét. Aztán jött a vb, pontosabban az a gyászos nap, amikor Németország ellen 7:1-es megalázó vereséget szenvedett a nemzeti válogatott. Ezért persze nem az államfőt okolták, de tény, az eufória egy pillanat alatt szertefoszlott.

Ennél is nagyobb törést okozott egy tragikus baleset. Augusztus 13-án egy repülőszerencsétlenségben életét vesztette Rousseff egyik kihívója, a szocialisták (PSB) színeiben induló Eduardo Campos, aki akkor a harmadik helyen állt a jelöltek között. A helyette induló Marina Silva, Rousseff korábbi párttársa pedig hirtelen felkavarta a kampányt. A világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, a londoni olimpia zászlóvivőinek egyike, aki az elmúlt évtizedben az előző államfő, Lula da Silva kormányában miniszterként is dolgozott, három hét alatt küzdötte föl magát a második helyre, sőt, mára gyakorlatilag fej-fej mellett várja a kampányfinist az államfővel. Ennél is aggasztóbb Rousseff számára, hogy a második fordulóban az ellenzéki jelöltek támogatói könnyen Silva javára fordíthatják meg az eredményt.

A szegény környezetből kinőtt politikus-aktivista nem annyira nézetei, mint gyökerei miatt tud szavazatokat lopni az elnökasszonytól – nyilatkozta a BBC-nek egy brazil szakértő. Armando Castelar ugyanakkor hozzátette: a vállalkozásbarát politikát hirdető jelölt népszerűségéhez hozzájárul az is, hogy a brazil társadalom számára ma már nem a nyomor leküzdése jelenti a fő kihívást, hanem a közszolgáltatások – a közoktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés – minősége.

Ezek után igazán csak hab a tortán, hogy kiderült: a brazil gazdaság recesszióba került. Az augusztus végén publikált adatok azt mutatják, az első negyedévben tapasztalt 0,2 százalékos visszaesést követően a második három hónapos időszakban 0,6 százalékkal csökkent a GDP. Ez akkor is kedvezőtlen fejlemény, ha az elnökasszony szerint nincs másról szó, mint a világbajnokság mellékhatásáról. Az egy hónapig tartó torna idején ugyanis – a közlekedési káosz elkerülése érdekében – meccsek idején munkaszüneti napokat rendeltek el, ráadásul a stadionépítések befejezése is nyilván hatott a gazdaság teljesítményére. Az év egészére egyébként 1 százalék körüli bővülést prognosztizálnak, ami jóval alacsonyabb az elmúlt évek 3 százalékot meghaladó átlagos növekedése után, ahhoz képest pedig különösen aggasztó, hogy Dilma Rousseff hivatalba lépésekor, 2010-ben 7,5 százalékkal nőtt a gazdaság.

A recesszióból azonban a lakosság nem sokat érzékel. A munkaügyi reformok után a munkanélküliség stabilan öt százalék alatti mélyponton van, miközben az elmúlt tíz év a munkáspárti vezetés jóléti reformjainak és a tartós növekedésnek is hála komoly javulást hozott a brazilok életszínvonalában. Az ellenzék ugyanakkor arra mutat rá: a recesszió egyenes következménye annak, hogy a befektetői környezet tragikus az országban az infrastuktúra rossz állapota, a bürokrácia és a bonyolult adórendszer miatt.

Részben a vállalkozói környezet változásának áldozata a Petrobras, a brazil nemzeti olajvállalat, egyben a déli félteke legnagyobb cége, amely az elmúlt néhány évben a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalkozásából a világ egyik leginkább eladósodott olajvállalatává vált. Múlt hét végén a Petrobras márciusban pénzmosás gyanújával letartóztatott korábbi igazgatója, Paulo Robert Costa pedig bedobta az atombombát a kampányba. Közzétett egy több mint negyven nevet tartalmazó listát, amely állítása szerint egy kiterjedt korrupciós láncolat tagjait tartalmazza. A megvádoltak között van több tucat parlamenti képviselő és szenátor, egy miniszter és három tartományi kormányzó is – Dilma Rousseff pártjának, a PT-nek a tagjai és ellenzékiek egyaránt. Costa szerint a politikusok a kongresszusi támogatás fejében 3 százalékos jutalékot kaptak a Petrobras szerződéseiből.

Egy hasonló botrányból Rousseff elődje sértetlenül tudott kikeveredni. Igaz, Lula da Silvának a „mensalao” (havi fizetés) néven emlegetett korrupciós szisztéma napvilágra kerülése után több mint egy éve volt arra, hogy tisztázza magát – vagy legalábbis mindent megtegyen azért, hogy ne bizonyosodjon be, hogy tudott róla. A mostani kampányból viszont alig egy hónap van hátra.

Komoly áldozatot jelentett a vb

Élesen bírálta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot egy segélyszervezet. A svájci központú Terre des Hommes azt követeli, hogy a nagy sporteseményék rendezését koordináló szövetségek, a kivitelezők és szervezők épp úgy vegyék komolyan a társadalmi felelősségvállalás alapelveit, mint ahogyan azt a globális cégektől elvárják. A szervezet szerint az idei labdarúgó világbajnokság helyszíneinek kialakításakor 170 ezren veszítették el otthonukat. Ezreket költöztettek alapvető közszolgáltatások, víz és villamos áram nélküli kunyhókba.

Danuta Sacher, a szervezet vezetője 6,5–9,8 milliárd euró közötti összegre teszi a vb költségvetését, ami nagyjából megegyezik a brazil jóléti támogatásokat összefogó Bolsa Família program költségvetésével. Utóbbi 50 millió embernek nyújt segítséget.

Reakciójában a FIFA elismerte a felelősség fontosságát, és azt közölte: együttműködnek az ENSZ-szel és az Uniceffel, valamint 2013 óta segítik egy burundi utcagyerekek számára létrehozott futballiskola munkáját.

Danuta Sacher, a szervezet vezetője 6,5–9,8 milliárd euró közötti összegre teszi a vb költségvetését, ami nagyjából megegyezik a brazil jóléti támogatásokat összefogó Bolsa Família program költségvetésével. Utóbbi 50 millió embernek nyújt segítséget.

Reakciójában a FIFA elismerte a felelősség fontosságát, és azt közölte: együttműködnek az ENSZ-szel és az Uniceffel, valamint 2013 óta segítik egy burundi utcagyerekek számára létrehozott futballiskola munkáját. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.