A szocialisták bukásával hozzáférhetővé válhat a világ egyik jelentős lítiumkészlete: ennek az élet szinte minden területén érezhető hatása lehet
A centrista, piacbarát Rodrigo Paz bolíviai elnökké választásával megnyílt az út ahhoz, hogy nemzetközi befektetések segítségével hozzáférhetővé váljon az országban található lítium. A többek között az elektromos autók akkumulátorához kulcsfontosságú, ultrakönnyű fémből Bolívia földjében van az egyik legnagyobb tartalék a világon, de a húsz évig tartó szocialista kormányzás visszafogta a kitermelést és a fejlesztést. Ez most megváltozhat.
Az Argentínát, Chilét és Bolíviát átfogó „lítiumháromszögben” található a világ ismert készleteinek mintegy fele, amely iránt az Európai Unió is élénken érdeklődik. A távozó Luis Arce elnöksége alatt kötöttek szerződéseket a baráti Kína és Oroszország vállalataival, többek között a CATL-lal és a Roszatommal is, amelyek 2023-ban nyerték meg a lítium kinyerésére kiírt bolíviai pályázatot. Ezeket az üzleteket azonban blokkolta a kongresszus, a szektor feletti állami ellenőrzést előíró törvények pedig visszatartottak sok más potenciális befektetőt.
Bolívia mintegy 23 millió tonna lítiumtartalékkal rendelkezik, így
kritikus fontosságú globális szereplővé válhat ezen a piacon.
A lítium nem csupán az akkumulátorokhoz kell,
- a védelmi,
- a technológiai
- és a távközlési
alkalmazások szempontjából is fontos.
Nem a lítium volt a kampány legfőbb témája
Paz azt ígérte, hogy az átláthatóság érdekében felülvizsgálja majd az elmúlt két évben kínai és orosz vállalatokkal kötött megállapodásokat, és új törvényt fognak hozni a lítiumkitermelésről, hogy erősítsék a környezet- és munkavédelmet.
Ha ezt megfelelően végzik, akkor az Atlanti Tanács elemzése szerint befektetési lehetőségek nyílhatnak meg a nyugati és regionális partnerek számára. Ezek a reformok végül hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Bolívia az állami irányítású nyersanyag-kitermelő gazdaságból a tisztaenergia-ellátási lánc fontos tagjává váljon.
Paz azonban a kampány során természetesen nem annyira a lítiumra, mint inkább más prioritásokra összpontosított, mint például a szegényeknek nyújtott pénzügyi támogatások fenntartása, a kormányzati hatalom decentralizálása és a magánszektor által vezérelt növekedése, hogy ne idegenítse el a baloldali Evo Morales korábbi támogatóit. Az ország első indián elnöke alapította a hosszú ideje kormányzó Szocialista Mozgalmat (MAS).
Ennek jegyében Paz megígérte, hogy nem „adja el” a hatalmas Uyuni-sósivatagot, amely ragyogó fehér sómezőiről híres, és Bolívia nemzeti szuverenitásának és őslakos örökségének nemzetközileg elismert szimbóluma – és a lítium lelőhelye.
Technikai kihívásokkal is meg kell birkózni
Mivel Paz egyelőre kevés részletet árult el a lítiumkitermeléssel kapcsolatos terveiről, Diego von Vacano, a Texas A&M University Bolívia-szakértője szerint többet kell mondania elnöksége első hónapjaiban, mielőtt komolyan veszi őt a nemzetközi bányaipar.
„A befektetők különben azt mondják majd, oké, megint a régi nóta, és Bolívia megint elpackázhat egy lehetőséget” – nyilatkozta a Reutersnek.
Az egyik kulcskérdés annak a törvénynek a módosítása, amelyik előírja, hogy csak az állam bányászhat lítiumot – ehhez azonban népszavazás vagy reform szükséges. Paz ebben a kérdésben még nem tette le a voksát.
Technikai kihívásokkal is meg kell birkózni,
mert a lítiumot sóoldat-lerakódások tartalmazzák, és a hagyományos párológödrökkel végzett korábbi kísérletek részben a magas magnéziumkoncentráció miatt hatástalannak bizonyultak.
Az állami tulajdonú lítiumipari vállalat, az YLB 2023 végén nyitotta meg első üzemét, és tavaly 15,6 millió dollár bevételt ért el 2000 tonna fém előállításával, ami a kereskedelmi méretű termelésnek csak egy töredéke.
Chile, a világ második legnagyobb termelője, tavaly közel 300 ezer tonna lítiumot termelt, míg a globálisan a negyedik helyen álló Argentína 70 ezer tonnát.
Bár Bolívia lemaradt a 2022-es lítiumárcsúcsról, elméletileg időben fel tudná gyorsítani a termelést, hogy kihasználja a várhatóan az elektromos járművek értékesítésével párhuzamosan növekvő keresletet.
Rossz ötlet lenne kirúgni az oroszokat és a kínaiakat
Óvatosan kell bánnia az új kormányzatnak a már megkötött kínai és orosz szerződésekkel is, ezt is árgus szemmel fogják figyelni még azok a piaci szereplők is, amelyek alulmaradtak velük szemben a tárgyalásokon, mint például az amerikai Energy X.
Ha érvényteleníti azokat a megállapodásokat, akkor nagyon vonakodnék visszatérni Bolíviába
– mondta Teague Egan, a cég vezérigazgatója a brit hírügynökségnek.
Felipe de Mussy, a szintén amerikai Lilac lítiumtechnológiai vállalat dél-amerikai elnöke szintén veszített már, de boldogan keres újabb bolíviai lehetőségeket, ha az új elnök biztosítja a stabil szabályozást és az átláthatóságot.
Az ország számára kiváló alkalmat ad, hogy Donald Trump amerikai elnök mindent megtesz a kínai dominancia megtörésére a kritikus fontosságú ásványkincsek, például a grafit, de a lítium esetében is. Marco Rubio amerikai külügyminiszter gratulált is Paz győzelméhez, és tudatta vele, hogy a Trump-kormányzatot érdeklik a kétoldalú befektetési lehetőségek.
