Parlament: a múlt jobban teljesít?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElkezdődött a 2013-as zárszámadás parlamenti vitája. A kormány szerint jó évünk volt tavaly: a költségvetési fegyelemnek köszönhetően a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amikor a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt. Magyarország 2013 júniusában kiszabadult a túlzottdeficit-eljárás alól, augusztusban pedig idő előtt visszafizette az IMF-hitelt. Mindezt a kormány szerint úgy sikerült elérni, hogy az ország gazdasági növekedési fordulatot hajtott végre, a gazdaság tartós növekedési pályára állt, az államadósság, valamint a családok és a munkavállalók terhei is csökkentek.
A kormány fő céljai az államadósság csökkentése, a növekedési potenciál emelése, az exportteljesítmény elemése volt. 2013 nyarán megszüntették a túlzottdeficit-eljárást, ez is mutatja, hogy nemzetközileg is elismerik az eredményeket - mondta Tállai András államtitkár vitanyitójában.
A GDP 1,5 százalékkal növekedett. Az export jól teljesített, amihez nagyban hozzájárult a járműipar felfutása. A rezsicsökkentésen és a foglalkoztatottság bővülésén keresztül nőttek a reálbérek és jobb lett a fogyasztói bizalom is - sorolta. A vállalati aktivitás is nőtt, ez pedig hosszabb távon is elősegíti a gazdasági növekedést. A mezőgazdaság is nagyot nőtt, igaz, ezt nagyrészt a 2012-es rendkívül rossz, aszályos év magyarázta. Az építőipar utoljára 2005-ben bővült ilyen gyorsan.
Folytatódott a foglalkoztatottak számának bővülése. A 2008-as év szintje fölé egyedül Magyarországon ment fel a számuk. A reálbérek is nőttek, az infláció pedig mérsékelt volt, mindössze 1,7 százalékos - folytatta. Az alacsony külföldi infláció és a rezsicsökkentés is segítette ezt.
2013-ban alapjaiban változott meg az önkormányzati rendszer: a legtöbb feladat átkerült járási vagy állami szintre, így az iskolákkal vagy a kórházakkal sem a településeknek kell foglalkozniuk, vagyis ezeknek a gazdálkodása sem az önkormányzatokhoz tartozott már. Ezzel egy időben a finanszírozás szabályai is változtak, már feladat alapú a települések finanszírozása. Az előző évi 43,1 százalékára csökkent az önkormányzatok adóssága.
A bevételek 97,3, a kiadások 90,6 százalékát ellenőrizte az ÁSZ, ez magas lefedettséget jelent - mutatta be Domokos László számvevőszéki elnök a vizsgálatot. A Nemzeti Földalapnál látott az ÁSZ problémát: az ő beszámolóik 5,5 százaléka nem a vonatkozó jogszabályok szerinti volt. Az alapvető jogok biztosának beszámolóját sem találták megfelelőnek.
A költségvetés finanszírozása az év minden napján biztosított volt - mondta az ÁSZ-elnök. A központi alrendszerben a bevételek és a kiadások is meghaladták a módosított előirányzatot, ahogy a kamatkiadások és kamtbevételek is nőttek.
Ami az adókat illeti: 6,1 százalékkal, 392,5 milliárd forinttal több adóbevétel érkezett be tavaly, mint 2012-ben - mondta Domokos. Az adóhátralék azonban meghaladta a 2012-es összeget. Az ellenőrzés hatékonyságát ezért növelni kell szerinte. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9,5 százalékkal nőttek, a vállalatok terhei kicsivel csökkentek. 59,1 százalékát tették ki az adóknak a fogyasztási adók, ez ez jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.
A hiánycél az EU 11. legjobbja. A gazdasági növekedés a tervezett 0,7 százalékot meghaladva 1,1 százalékra teljesült, ez az EU 9. legjobbja. A foglalkoztatottak száma 0,5 helyett 1,7 százalékkal bővül, az adósságráta pedig 0,3 százalékponttal csökkent. Az adósság így 80 százalék alá került az év végére - mondta. Az újraelosztás mértéke magasabb volt itt, mint a többi visegrádi államban.
Fontos eleme persze a 2013-as adatoknak az is, hogy ebben az évben sokkal több EU-forrás érkezett be, mint 2012-ben - mondta Domokos. Ehhez kapcsolódóan a támogatott projektek hazai támogatása is nagyobb lett, ami persze emelte a kiadásokat.
Az önkormányzatok gazdálkodási fegyelme javul, stabilizálódott a gazdálkodási helyzetük - véli az ÁSZ-elnök. Ehhez azonban az is kell, hogy az EU-támogatásokat és a hiteleket jó beruházásokra költik el, és hogy az önkormányzati hatáskörben maradt, nem jövedelmező feladatokat fenntarthatóvá tegyék.
Rég nem volt ennyire unalmas törvényjavaslat a parlament előtt - mondta a fideszes vezérszónok, Szűcs Lajos. Szerinte 2013 stabil év volt a gazdaságban. Pozitív jelzést adott az EU is, amikor el kellett ismernie a kormány erőfeszítéseit - mondta.
Az adónemek száma és az adó mértéke is emelkedett tavaly - mondta Burány Sándor. Az MSZP vezérszónoka szerint így 2013-ban 6900 milliárd forinttal fizettek több adót, mint 2012-ben. Ráadásul a minimálbéresek jártak a legrosszabbul, és a családosok számára sem alakultak jól a reálkeresetek - sorolta. Ráadásul szerinte ha a Magyar Nemzeti Bank nyereséges, annak az árát az egész ország fizeti meg. A forintot gyengítették, emiatt felduzzadnak a devizahitelek, és az államadósság is megnő. Ami Matolcsy György szerint tündérmese volt, az a legtöbbek számára rémálom lett - véli a képviselő. Jó pontnak tartja, hogy a korábbi visszaesés legalább megállt, de ennek fő oka a mezőgazdaság teljesítményének nagy javulása, vagyis az, hogy tavaly jóval jobb idő volt, mint 2012-ben.
2013 a költségvetési fordulat éve volt - kezdte Latorcai János (KDNP). A stabilitási törvény szerinte garantálja azt, hogy "végre ne mások döntsenek a saját gyerekeink és unokáink, a magyar emberek jövéjéről".
Volner János, a Jobbik vezérszónoka szerint a kabinetnek annak ellenére sem sikerül csökkentenie az államadósságot, hogy ezt a célt már a megelőző Orbán-kormány is kitűzte maga elé. A politikus felhívta a figyelmet, hogy míg 2010 első negyedévének végén kereken 82 százalékos volt a GDP- arányos adósságmutató, az most meghaladja a 85 százalékot. Eközben a korábban erőszakkal államosított, a GDP tíz százalékát kitevő, 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam "elégette az államadósság-csökkentés oltárán" - fogalmazott.
Az LMP szerint a magyar társadalom nagy árat fizetett a tavalyi költségvetésért - mondta Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka. A zöld párt úgy véli, a 2013-as büdzsé nem a magyarokról szólt, hanem arról, hogyan lehet még több bőrt lehúzni az emberekről, hogyan lehet még több pénzt vándoroltatni a kormány mögötti magánzsebekbe. A tavalyi költségvetéssel folytatódott Magyarország elszegényedése, a társadalom kettészakadása - mondta Schmuck Erzsébet.
Matolcsy György jegybankjának költekezése nem vezethető le a jegybanktörvényből, annak nincs törvényes alapja - mondta az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt. A jegybank függetlensége alapvető kérdés egy demokráciában - válaszolta Tállai András államtitkár, aki szerint törvényes és külföldön sem szokatlan, ami a jegybankban történik.
"Amíg az EU tagjai vagyunk, bizonyos szabályokat, így a versenyjogi szabályokat is be kell tartanunk." Az EU szabályai mellett kiálló felszólalás a jobbikos Apáti Istváné volt, aki szerint nagy bajban vannak az almatermelő gazdák, rajtuk pedig segíteni kell. A következő évre a kormány elmulasztott megigényelni az orosz szankciók elleni EU-támogatás magyar részét - tette hozzá. Nagy István államtitkár szerint jó probléma az, hogy bőség van, nem hiány. A bőséget ugyanis sokkal könnyebb kezelni - mondta. Mit tehet az ország, amikor valamiből sok van? "Felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy fogyasszák ezt a terméket" - mondta az államtitkár, aki szerint ha mindenki heti kettő helyett heti négy almát enne meg ezután, akkor nem lenne almakérdés.
Nem csak a Hallgatói Önkormányzatok, hanem az egyetemek vezetése felelő a gólyatábori bűncselekményekért - mondta a fideszes Kucsák László. Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a gólyatáborok sokszor alulszervezettek, ezért is szigorúbb szabályozás kell.
Matolcsy György jegybankjának költekezése nem vezethető le a jegybanktörvényből, annak nincs törvényes alapja - mondta az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt. A jegybank függetlensége alapvető kérdés egy demokráciában - válaszolta Tállai András államtitkár, aki szerint törvényes és külföldön sem szokatlan, ami a jegybankban történik.
"Amíg az EU tagjai vagyunk, bizonyos szabályokat, így a versenyjogi szabályokat is be kell tartanunk." Az EU szabályai mellett kiálló felszólalás a jobbikos Apáti Istváné volt, aki szerint nagy bajban vannak az almatermelő gazdák, rajtuk pedig segíteni kell. A következő évre a kormány elmulasztott megigényelni az orosz szankciók elleni EU-támogatás magyar részét - tette hozzá. Nagy István államtitkár szerint jó probléma az, hogy bőség van, nem hiány. A bőséget ugyanis sokkal könnyebb kezelni - mondta. Mit tehet az ország, amikor valamiből sok van? "Felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy fogyasszák ezt a terméket" - mondta az államtitkár, aki szerint ha mindenki heti kettő helyett heti négy almát enne meg ezután, akkor nem lenne almakérdés.
Nem csak a Hallgatói Önkormányzatok, hanem az egyetemek vezetése felelő a gólyatábori bűncselekményekért - mondta a fideszes Kucsák László. Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a gólyatáborok sokszor alulszervezettek, ezért is szigorúbb szabályozás kell.
-->
