A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az érintett főosztályvezető megrovásban részesült, de maradt pozíciójában. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel azt közölte: "a tényállás megítélése egyszerű volt, és az érintett munkatárs a levelezésben használt megfogalmazásaiért elismerte felelősségét". Az erről szóló határozatban felhívták a főosztályvezető figyelmét "a törvényben és a hivatal közszolgálati szabályzatában rögzített kötelezettségek, valamint az ezeken alapuló hivatali eljárásrend betartásának fontosságára".
Felidézték: az alapvető jogok biztosa a belső levelezés nyilvánosságra kerülése után, szeptember 26-án tiltott adatszerzés bűntette és más bűncselekmény miatt ügyészségi feljelentést tett.
A Fővárosi Főügyészség az MTI megkeresésére korábban azt közölte, hogy a büntetőeljárás megindításához szükséges egyszerű gyanú a rendelkezésre álló adatok (a feljelentés és a panasz) alapján nem állapítható meg, így a nyomozás elrendelésére nincs lehetőség.
Az ombudsmani hivatal kitért arra is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat "nemzetbiztonsági fókuszpontú" vizsgálatai folyamatban vannak.
Szeptember 19-én a Magyar Nemzet egy birtokába került levelezés alapján azt írta: a biztos hivatala előzetesen egyeztetett az ombudsmani vizsgálatot kezdeményező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezettel, hogy mikor lásson napvilágot a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi vezetőséget elmarasztaló jelentés. Székely László erre reagálva azt közölte: a cikk megjelenése után belső vizsgálatot rendelt el, amelynek első megállapítása szerint a Magyar Nemzetben a lap állításának alátámasztására közölt levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ.
Szeptember 30-án az Országgyűlés igazságügyi bizottsága zárt ülésen meghallgatta Székely Lászlót. A meghallgatásról Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke azt mondta: nem állapítottak meg szabálytalanságot az alapvető jogok biztosa részéről a józsefvárosi tűcsereprogramot érintő jelentéssel összefüggésben, ugyanakkor felkérték Székely Lászlót, hogy a jövőben fordítson még nagyobb figyelmet a hivatal pártatlanságára.
Székely László elmondta azt is, hogy egy kollégája ellen fegyelmi eljárás indult. A hivatal munkatársa annyiban hibázott, hogy azt a látszatot keltette, mintha befolyásolhatná a jelentés elkészítésének időpontját - tette hozzá.
A bizottsági ülés után Bárándy Gergely szocialista képviselő felvetette, hogy miként kerülhetett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal által biztosított ombudsmani hivatalból a levelezés egy napilaphoz. Az ellenzéki képviselő szerint ez bűncselekmény, kérdés, hogy az illetékes tárca miért nem teszi a dolgát. A politikus még aznap Pintér Sándor belügyminisztertől írásban azt kérdezte, jól működik-e a nemzetbiztonsági védelem az erre kijelölt létesítményekben.
Pintér Sándor október 15-én a parlament honlapján közzétett válaszában biztosította a képviselőt: a nemzetbiztonsági szolgálatok a konkrét ügyben és általánosságban is a hatályos jogszabályok alapján, hatékonyan és szakszerűen látják el feladataikat. A belügyminiszter írásbeli válaszában azt is jelezte, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a kiszivárogtatás miatt büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.
Az üggyel összefüggésben október elején lemondott Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinetfőnöke, Hajas Barnabás, "figyelemmel arra, hogy a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatban felmerült személyes érintettsége". A Népszava internetes oldalán október 5-én jelent meg egy cikk, amely szerint Hajas Barnabástól származhatnak azok a kifotózott ombudsmani hivatali levélrészletek, amelyek alapján a Magyar Nemzet közzétette a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében írt cikkeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.