A Shell után lebukott az Erste is: óriási biznisz volt az osztrák pénzintézetnek az orosz–ukrán háború
Miközben az európai lakosság megemelkedett energiaárakon és megélhetési költségeken keresztül az orosz–ukrán háború gazdasági következményeit szenvedték el, az Erste Bank soha nem látott profitra tett szert – ez derül ki az osztrák péntintézet éves jelentéseiből. A csoport profitja 2021 és 2024 között 62 százalékkal emelkedett, a részvényárfolyama pedig két és félszeresére ugrott, tehát egyértelműen haszonélvezője volt az elmúlt időszaknak.
Lebukott az Erste: óriási biznisz volt az osztrák pénzintézetnek az orosz–ukrán háború
Mindennek különös súlyt ad Orbán Viktor miniszterelnöknek az idei, 27. évértékelőjén elmondott beszéde, amely a szokottnál is keményebb volt. A kormányfő hosszan bírálta a Tisza Párt, Brüsszel és a nemzetközi nagytőke hazánkban is jelen lévő szereplőit, mivel meglátása szerint háborús szövetséget alkotva próbálnak hatalomra kerülni az áprilisi országgyűlési választáson A miniszterelnök név szerint is említette a Shellt, illetve az Erste Bankot, amelyek szerinte nyerészkedtek az elmúlt évek háborús pusztításán.
Ők a halál vámszedői, a háború kutyái
– fogalmazott Orbán Viktor. Az Erste Bankról egyenesen azt állította: nem érdekli őket, hogy évente 400 ezer ember hal meg vagy rokkan meg, „csak pörögjön a kassza, jöjjön a lóvé”.
A Telex már aznap megkereste az osztrák hitelintézetet, amely válaszában közölte: az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, és a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartja. Hozzátették továbbá, hogy a bank alapelveivel összhangban elutasít minden háborút és erőszakot.
A pénzintézet érvelésének azonban ellentmondanak a csoport éves jelentései:
- míg 2021-ben 1,9 milliárd euró volt a nettó eredményük,
- 2024-ben már 3,1 milliárd euró, azaz a háborús periódus alatt 1,2 milliárd euróval gyarapodott a hasznuk.
A folytatólagos tevékenységből származó, adózás előtti eredményük még ennél is látványosabban, közel 3 milliárdról 5 milliárd euróra hízott. A legnagyobb ugrást 2023-ban érte el a bank, amikor egyik évről a másikra 37,8 százalékkal nőtt a profitja.
Ráadásul minden esély megvan arra, hogy a 2024-es, abszolút rekordnak számító teljesítményt tavaly felülmúlták, miután a harmadik negyedéves jelentésében az Erste további profitnövekedésről számolt be.
A részvényesek sem panaszkodhatnak: 2022 februárjában a csoport papírjai 43 euró körül mozogtak, 2025 végén viszont már 100 euró felett jegyezték őket. Aki tehát 2022 elején vásárolt Erste-részvényt, az 2025 végére nemcsak a tőkéjét duplázta meg, hanem az azóta kifizetett jelentős osztalékokat is zsebre tehette.
Bár a bank a profitnövekedést elsősorban az emelkedő kamatbevételekkel magyarázza, valójában az csak következménye volt az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaáraknak, és magas inflációra adott monetáris politikai válaszoknak.
Feszültség a kormány és a külföldi bankok között
Nem először kerül vitába a magyar kabinet külföldi tulajdonú pénzintézettel: novemberben a belga kézben lévő K&H elemzőjének nyilatkozata váltott ki éles reakciót.
A bankadóval van a legnagyobb bajuk, ugyanis nem akarnak részt venni a közteherviselésben
– írta egy Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő arra reagált, hogy Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt állította, hogy a piac egy Tisza-győzelemnek örülne a tavaszi választáson. A miniszterelnök szerint azonban a befektetők csak azért támogatnák Magyar Péterék sikerét, mert az megszorításokkal járna.
Közel 15 ezermilliárdot vont el a kormány a szektorból
A kormányfő az évértékelőn arról is beszélt, hogy a multik és a bankok nem véletlenül akarják leváltani a vezetést. 2010 és 2025 között ugyanis három területről – a pénzintézetektől, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól – különböző módszerekkel összesen 14 956 milliárd forintot vontak el. Sőt, a tervek szerint 2026-ban további 1922 milliárd forintot különítenek el e célra. Ezt hivatalosan társadalmi felelősségvállalásnak vagy a közteherviselésbe való bevonásnak nevezik.
„Csoda, ha vicsorognak? Az első céljuk az, hogy megakadályozzák a 2026-ban esedékes 1922 milliárd forint befizetését! Ha ez sikerül, megkezdik annak a 14 956 milliárdnak a visszagyűjtését, amit eddig elvontunk, és a magyar embereknek adtunk. Erről van szó. Ha hagyják, hogy a Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció hatalomra kerüljön, ki fogják zsebelni a magyar családokat” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: igazuk van, amikor azt állítják, hogy rendszerváltást akarnak elérni Magyarországon, ugyanis a brüsszeli rendszer érkezésével a rezsicsökkentésnek és a családtámogatásoknak is vége lenne.
A multik és a bankárok pártja a Tisza?
A Tisza Pártot a kormányfő szerint jól láthatóan elfoglalták a multinacionális üzleti és pénzügyi érdekkörök. Tavaly Kármán András tűnt fel a párt gazdasági vezetőjeként, aki 2010 és 2011 között még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, ám később több ponton vitatta a kormány intézkedéseit (például ellenezte a bankadót és az IMF hazaküldését), majd az Erste Banknál töltött be vezető pozíciókat.
Kármán ugyanakkor az uttóbi időben háttérbe szorult, és helyét Kapitány István vette át a párt gazdasági és energetikai területeinek élén. Kapitány 37 évig dolgozott annál a globális óriásnak számító Shellnél, amely az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese:
a vállalat 2022 és 2024 között soha nem látott extraprofitot realizált a háború és az energiaválság közepette.
Az orosz energiáról történő európai leválásnak a Shell volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje, nem véletlenül beszélt Kapitány István a bemutatkozása után közvetlenül az orosz energiahordozókról való leválás szükségességéről az ATV csatornáján Rónai Egonnak.
Mivel a Shell több tízmilliárd euróval növelte nyereségét a háború alatt, Kapitány István és a pártban szintén feltűnő Bujdosó Andrea közvetlen haszonélvezői a háborús konfliktusnak.
