A Budapesten járt Rubio lassan filmhős lesz, Castróékkal tárgyal – Venezuela után Kuba jön?
Marco Rubio amerikai külügyminiszter állítólag titkos egyeztetéseket folytat Raul Castro unokájával Kuba jövőjéről. Washington a színfalak mögött példátlan nyomást gyakorol Havannára, miközben a hivatalos csatornákat látszólag teljesen megkerüli.
Az Axios értesülései alapján az amerikai külügyminiszter titokban Raul Guillermo Rodriguez Castróval, a 94 éves Raul Castro unokájával és gondviselőjével egyeztet, megkerülve a hivatalos kubai kormányzati csatornákat.
Ez már önmagában egy komoly üzenet: Washington szerint továbbra is Raul Castro a kommunista sziget valódi döntéshozója.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint ezek inkább „megbeszélések a jövőről”, mint klasszikus tárgyalások.
A hivatalos amerikai álláspont ugyanakkor kemény: a rezsimnek mennie kell. De hogy ez pontosan mit jelent, arról végső soron Donald Trump dönt.
Raulito: Kuba trónörököse vagy Amerika bábja?
A 41 éves unokát politikai körökben „Raulito” néven emlegetik, míg gúnyneve az „El Cangrejo” – „A Rák” – egy sérült ujja miatt. Amerikai források szerint közel áll nagyapjához, korábban testőreként is szolgált, és szövetségesei vannak a kubai hadsereghez kötődő üzleti konglomerátumban, a GAESA-ban.
Az amerikai fél a fiatalabb, üzleti szemléletű kubai körök képviselőjét látja benne, akik számára a forradalmi kommunizmus kudarca nyilvánvaló, és nyitottabbak lehetnek az Egyesült Államokhoz való közeledésre. Egy forrás szerint a beszélgetések „meglepően barátságosak”, és nem a múlt sérelmeiről, hanem a jövőről szólnak.
Rubio ugyanakkor nem egyeztetett Kuba hivatalos elnökével, Miguel Díaz-Canellel. Az amerikai megítélés szerint a hivatalos vezetés inkább pártapparátus, amely nem képes valódi változást elképzelni.
A tárgyalásokkal párhuzamosan Kuba a szakadék szélén billeg: hatvanhét év amerikai szankció és belső gazdasági hibák után a politikai rendszer minden eddiginél közelebb áll az összeomláshoz.
A gazdasági összeomlás már szinte az élet minden területét érinti:
- akadozik az elektromos hálózat,
- a kórházakban korlátozzák a műtéteket,
- egyre nagyobb az élelmiszer- és üzemanyaghiány,
- a turizmus szinte teljesen összeomlott,
- a szemét pedig egyes városrészekben már gyakorlatilag hegyekben áll.
Cha-cha-cha a semmibe: mentik a turistákat a kanadaiak és az oroszok Kubából
Gyorsan romlik a helyzet a szigetországban. Kuba fokozatosan leáll az amerikai olajszállítási tilalom miatt.
A helyzet romlását gyorsította, hogy Trump január 3-án elrendelte a venezuelai vezető, Nicolás Maduro elfogását és kiadatását. Maduro korábban gyakorlatilag ingyen olajjal támogatta Kubát. Január 29-én pedig Trump szankciókkal fenyegette Kuba másik jelentős olajszállítóját, Mexikót is.
Amerikai tisztviselők szerint a Maduro elleni katonai művelet technikai fölénye és veszteségmentes végrehajtása megrázta a kubai vezetést. A művelet során ráadásul legalább 32 kubai hírszerzési és katonai tiszt halt meg, akik Maduro védelmét látták el.
A venezuelai példát követve egyes elemzők szerint Trump nem feltétlenül törekszik teljes rendszerváltásra.
Elképzelhető, hogy bizonyos hatalmi szereplők a helyükön maradhatnak, ahogyan Venezuelában Delcy Rodríguez alelnök – jelenleg megbízott elnök – is pozícióban maradt.
Ez azonban komoly felháborodást válthat ki a floridai kubai emigráns közösségben. A múlt héten kubai származású republikánus kongresszusi képviselők azt kérték Trumptól, emeljen vádat Raul Castro ellen egy 1996-os incidens miatt, amikor lelőtték egy amerikai segélyszervezet gépét.
A kubai kormány hivatalosan tagadta, hogy magas szintű párbeszéd folyna Washingtonnal, ám a külügyminisztérium nem cáfolta, hogy Rubio beszélt Raulitóval. Részleteket azonban nem kívántak közölni.
A Közel-Kelet csak a kezdet: Trump új utat jelölt ki a Béketanács számára – erre még az ENSZ sem volt képes
Új diplomáciai konstrukció körvonalazódik Washingtonban. Donald Trump szerint a Béketanács munkája túlmutat a közel-keleti konfliktuson, és több nemzetközi kérdésben is kulcsszereplő lehet.
