Mintha csak az ellenzék létezett volna a Parlamentben: az ügyészség 2009 és 2013 közti beszámolójáról hat és fél órán át folyt a vita, ebből mindössze három kormánypárti felszólalást hallhattunk. Ha Polt Péter beszámolóját és a vita végén adott válaszát nem számítjuk, akkor a Magyar Rádió közvetítési adataiból azt láthatjuk: az ellenzék 308 percet beszélt, a kormánypártok 25-öt. A vezérszónoki kört és a bizottsági felszólalást is kivéve a listáról 218-0 az arány.
A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.
Polt Péter az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, régebben felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.
Értékelése szerint a beszámolókkal érintett időszakban törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, nyilván a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.
Demeter Zoltán (Fidesz) vezérszónoki felszólalása szerint az új jogi környezetben az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult. Kiemelte: az ügyészség, a kormányhoz hasonlóan kérlelhetetlen ellenfele a korrupció minden válfajának. Véleménye szerint az, hogy emelkedik a felderített ügyek száma, hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon az átláthatóság kritériuma maradéktalanul érvényesüljön.
Az MSZP-s Bárándy Gergely arról beszélt vezérszónoki felszólalásában: az ügyészség az ellenzéki politikusok vélt vagy valós ügyeiben gyakran elfogult, a kormánypárti sajtónak szivárogtat, különösen jól időzítve a kampányidőszakra. Azt is kritizálta, hogy az ügyészségnél öt év beszámolóit egyben kell megtárgyalni. A KDNP-ből Rubovszky György azt válaszolta neki: az első beszámoló még 2009-es, azt 2010 tavaszán az MSZP-s többségű parlament elé vihették volna. A Jobbikból Staudt Gábor pedig hosszan sorolta a korrupciós ügyeket, valamint az adócsalási vádakat. Ahogy Bárándy, ő is kiállt Horváth András mellett - mint mondta, az, hogy az adóhivatal egykori dolgozóját vették vizsgálat alá, olyan tipikusan magyar, hogy azt a Parlamentből talán még nehéz is érzékelni. Az LMP-s Schiffer András is a korrupciós ügyekről, valamint az ügyészség és a törvényhozás túlzott összefonódásáról beszélt. Szerinte bár a számok azt mutatják, hogy csökken a korrupció, ez valójában azt jelenti, hogy egy következmények nélküli országban élünk.
Az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügye a trafikmutyi - folytatta az MSZP-s Harangozó Tamás. Ezt valamiért mégsem említette meg egyetlen mondatban sem az ügyészségi jelentés. (A 2013-as jelentésben a trafik szó egyetlen ponton szerepel: abban a listában, amelyben azt sorolják, milyen írásbeli kérdésekre válaszoltak a parlamentben. A 2012-esben egyszer sem található meg ez a kifejezés.) Az ezutáni órákban szinte csak MSZP-sek szólaltak fel, egymás után olvasva fel részleteket arról, hogy az ügyészség milyen - szerintük koncepciós - eljárásokat folytattak az ellenzékiekkel szemben, a jobbikosok pedig sorra jöttek elő az MSZP-s korrupciós ügyekkel. Staudt Gábor arra tért vissza: a jelentésből az látszik, mintha ez egy olyan ország lenne, ahol senki nem lop, de mindenki szeret megvádolni másokat ezzel. Szávay István pedig azt vetette fel: "miért hirdeti magát a Strabag az indexen? Vásároljunk a családnak két kilométer autópályát? A Heti Válaszban olasz katonai helikoptereket hirdetnek. Elképzelem, hogy veszek egy Heti Választ, meglátom, hogy néz már, itt egy olasz katonai helikopter, veszek Anyunak egyet karácsonyra."
"Ez a szó, hogy politika, többször is elhagyta a felszólalók száját. Szeretném jelezni, hogy én erre nem is tudok reagálni" - válaszolt Polt Péter. A vitában felhozott ügyekről azt mondta: a legtöbben még nincs jogerős ítélet, ezért azokat nem is lehet a Parlamentben még megvitatni. Azt pedig visszautasította, hogy az ügyészség rosszul dolgozna vagy épp politikai befolyásoltság alatt. A sajtónak való szivárogtatásról úgy véli: "ahol csak az ügyészség kezelte az ügyeket, nem nagyon fogunk olyat találni, hogy információk kimentek volna". A legfőbb ügyész megígérte: "ha itt lesz olyan korrupciós ügy, amely beazonosítható és megfelelő módon bizonyítható, akkor el fog jutni a bíróságig". A trafikügyek kapcsán is azt emelte csak ki, hogy a nyomozás még tart. Ami pedig a sajtóban megjelent híreket illeti: szerinte ha kötelező lenne minden ügyben, amelyet a sajtó megír, vizsgálatot indítani, az okozna nagy problémákat, hogy mi van, ha nem vesz észre az ügyészség egy hírt.
Ezután második napirendi pontként Darák Péter, a Kúria elnöke mutatta be a szervezet 2013-as beszámolóját. Elsőként az önkormányzatok vizsgálatáról beszélt. A helyi adók kapcsán felértékelődött a Kúria szerepe: a vagyonadó kapcsán kérik számon az arányosság elvét. Rögzítették azt is, hogy nem lehet a szociális segély feltétele például a tisztálkodás. 2013 azért is fontos év volt a Kúria számára, mert ekkor kellett felkészülni az új Ptk. életbe lépésére. Jogegységi határozat érintette az élet elleni bűncselekmények valamint a jogos védelem szabályait - magyarázta. A devizahitelekről és a mentőcsomagról is nagy vihart kavart a Kúria döntése - az elnök ezt a témát egy mondattal lerendezte.
Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a Kúria szakmai célkitűzései megvalósultak 2013-ban. Az egyik legfontosabb ezek közül az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása volt. Kulcsfontosságú az is, hogy ésszerű időn belül bírálják el az ügyeket, a határozatok pedig közérthetőek legyenek. Harangozó Tamás (MSZP) azzal kezdte: a beszámolóért és a Kúria szakmai munkájáért dicséret jár. A bíróságok szerinte megmaradtak a jogállamiság és az alkotmányosság őrzőinek, kiderült, mekkora erő a bírói függetlenség - mondta. A KDNP-ből Rubovszky György ismét csak rövid vezérszónoki felszólalással készült: a frakciója támogatja a beszámolót, részletekbe pedig nem kívánt menni. A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt: igazgatási kérdésekkel nem nagyon foglalkozik az anyag. A normakontrollal is keveset foglalkoztak, pedig ez csak nem lehetőség lenne, hanem kötelesség is - mondta. Kitért a devizahitelekre is: annak a vizsgálata, hogy egy konkrét devizahitel mögött volt-e devizaforrás, a jelentéssel ellentétben szerinte nem lehetetlen.
A mai utolsó napirendi pontként Handú Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mutatta be az OBH tavalyi beszámolját. Azzal kezdte: korábban már érzékelhetőek voltak a működési problémák, ezért volt szükség a nagyobb átalakításokra. 2013 nem csak a változásokról szól már szerinte, hanem sorra jöttek az eredmények is.
