Közélet

Lehet-e példa Magyarország?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap és az amerikai Time magazin az ukrán válsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken. Az osztrák Kurier a külföldi kereskedőket sújtó intézkedésekről írt, a Neue Zürcher Zeitung című svájci liberális-konzervatív napilap pedig a frankhitelekkel kapcsolatban közölt cikket.

Reinhard Veser, az FAZ munkatársa Eszkaláció című kommentárjában kiemelte, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok a Donyec-medence egészének elfoglalására törekednek, és ez a szándékuk sokkal erősebb, mint a béke iránti vágyuk.

Hozzátette: "siralmas", hogy az Európai Unió egysége veszélybe került ebben az új, egyre mérgesedő helyzetben. Meglehet, hogy az orosz vezetés az utóbbi hetekben azzal a megfontolással folytatta a válság rendezését célzó tárgyalásokat, hogy olyan sokáig elhúzzák a megbeszéléseket, amíg Brüsszel már csak az új, oroszbarát görög kormánnyal együtt tud bármiféle döntést hozni - jegyezte meg.

Ugyanakkor Görögország mellett Magyarország részéről is "veszély fenyegeti az EU egységét", ahol az "egykori antikommunista Orbán Viktor nyilvánvalóan tiszteletre méltó partnert lát az egykori KGB-s Vlagyimir Putyinban" - írta a FAZ szerzője.

Magyarország tapasztalata azt mutatja, hogy Görögország követni fogja az EU-t Oroszország ügyében - egy bizonyos áron: ez a címe a Time amerikai magazin e heti számában megjelent cikknek, amelynek alcíme szerint "Budapest és Athén is eljátszott Oroszország támogatásának a gondolatával, de aztán beállt a brüsszeli sorba".

"Ha van olyan kormány az Európai Unióban, amelynél Görögország új baloldali vezetője megértő fülekre talál, az valószínűleg a magyar" - kezdődik a cikk, amely szerint mindkettőnek egyértelműen érdeke fűződik az európai sorok megbontásához Oroszország ügyében, és mindkettő arra alapozta hírnevét, hogy bátran szembeszáll Brüsszellel, főként ha a kapott kölcsönök visszafizetésének feltételeiről van szó.

Görögországhoz hasonló módon Magyarországon is a csalódottság segített hatalomra egy populista kormányt 2010-ben, és annak vezetőjét, Orbán Viktor miniszterelnököt tavaly újabb időszakra megválasztották - folytatja a cikkíró. Orbán Viktor augusztusban azt mondta, hogy Oroszország elszigetelésére törekedve "lábon lőttük magunkat", és az új görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz is igen hasonlóan fogalmazott, amikor néhány hónappal ezelőtt, még megválasztása előtt Moszkvában járt.

A magyar kormányfő esetében a szavakat nem követte tett, és most a napokban a görögök is visszakoztak. Nem léptek fel az oroszellenes szankciók meggátlására csütörtökön, az EU-tagországok külügyminiszterei rendkívüli ülésén. Mert a görög kormány prioritása a magyaréhoz hasonlóan nem Oroszország segítése, hanem az EU-támogatás fenntartása - írta az amerikai hetilap.

Orbán Viktor ösztönzi a gazdaságot, egyúttal felbőszíti a külföldi kereskedőket - olvasható a Kurierban. A cikk szerzője szerint a külföldi kereskedőkre nem várnak rózsás idők, hiszen a miniszterelnök újabb terhekkel sújtaná őket.

A cikkíró Erika Teoman-Brennert, az Osztrák Nagykövetség kereskedelmi osztályának tanácsosát idézte, aki szerint a 16 százalékos jövedelemadó bevezetése, az áram árának csökkenése és a családoknak kínált adókönnyítés miatt a fogyasztás megugrott, a gazdaság pedig a vártnál jobban erősödött.

A szerző felidézte: a forgalomhoz mérten hat százalékra emelkedett élelmiszerfelügyeleti díj bevezetése leginkább a külföldi kézben lévő Tescót és a Spart érinti, amelyek 22 és 13 százalékos piaci részesedéssel bírnak. Megjegyezte, hogy mindez a 17 százalékos piaci részesedésű CBA-t és a magyar üzletláncokat megkíméli, mivel azok franchise-rendszerben működnek és a bevételük nem adódik össze. A cikk szerzője szerint további diszkriminációra utal az a 2018-as bevezetésre tervezett törvényjavaslat is, amely szerint azoknak a kereskedőcégeknek, amelyek két egymást követő évben nem voltak nyereségesek, el kell hagyniuk az országot.

Orbán politikája foglalkoztatja az Európai Bizottságot is, kötelezettségszegési eljárással is lehet számolni - tette hozzá a cikkíró, és az osztrák gazdasági szakembert idézve azt írta: Orbán Viktor lépései nekünk ugyan furcsák, az ő szempontjából logikusak, hiszen a magyar kis- és középvállalkozásokat igyekszik támogatni.

A Neue Zürcher Zeitung a devizahitelekkel kapcsolatban arról írt, hogy Magyarország "nem példakép". A frank erősödése után kérdésessé vált, hogy a frankalapú hitelekkel mit lehet kezdeni Kelet-Európában - írta a szerző, és kiemelte: nem szabad követni a devizahitelek átváltásának, forintosításának magyar példáját, hiszen ennek jelentős mellékhatásai lehetnek. Megjegyezte: egyetlen kelet-európai kormány sem áll készen arra, hogy olyan drasztikus eszközhöz nyúljon, mint Magyarország.

A cikk írója szerint ez a politikai beavatkozás az ösztönzésben látja majd kárát, hiszen sok háztartás nem fogja fizetni a forintalapú hitelét, mert a politika segítségében reménykednek. Ugyanakkor a szándékos beavatkozás a magyarországi magánbefektetőket is károsítja, hiszen számos külföldi vállalat ezentúl kétszer is meggondolja, hogy Magyarországra hozza befektetéseit - írta Matthias Benz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek