Nem feltétlenül a nagyobb egyszerűség kedvéért, de ezen a héten háromszor ülnek a képviselők, hétfőn, szerdán és pénteken. A mai napirendre négy törvényjavaslat jutott.
Putyin és Paks már napirend előtt is
Miért kell titkolni az évszázad üzletét? Erről szólt Szél Bernadett napirend előtti felszólalása Paks kapcsán. A kormány nevében neki válaszoló Fónagy János azt felelte: a paksi szerződés részletei minden magyar számára átláthatóak. Az MSZP napirend előttijét Tóth Bertalan mondta el - a képviselő nagyrészt Orbán Viktor korábbi megszólalásait olvasta fel arról, hogy mennyire hibás túl közel kerülni Oroszországhoz és Vlagyimir Putyinhoz; neki válaszolva Mikola István dicsérte az energiabiztonságot. A Jobbikból Dúró Dóra beszélt napirend előtt arról, hogy túl későn derült ki sok diák számára, hogy nem kaphat állami támogatást az a képzést, amelyre jelentkeznének.A KDNP-ből Simicskó István a sport támogatását választotta mai témájának, Tuzson Bence (Fidesz) pedig a gazdasági mutatókról beszélt: a kormány célja az, hogy teljes foglalkoztatás legyen. "Az inflációt nézve is szépen alakultak a számok, hiszen most defláció van Magyarországon" - tette hozzá.Ekáer: a csalók rugalmasak, legyen a kormány is az
Elsőként az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályait faragják tovább kivételes eljárásban. Ezt a törvénymódosítást múlt pénteken jelentették be, hétfőn vették fel a napirendre, ma tárgyalják, holnapután pedig már el is fogadhatják. A vállalkozásoknak csak március 11-től kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk. Enélkül a cégek és a szakmai szervezetek is a sötétben tapogatóztak az ekáerrel kapcsolatban. A próbaüzem március elsején véget ért volna, de eddig a bejelentésig semmi hír nem érkezettt a fennakadásokat, adminisztrációs anomáliákat megszüntetni hivatott jogszabálytervezetről.
Tállai András azzal kezdte a vitát: a javaslat fő célja az adóelkerülők kiszűrése, valamint a jogkövetők támogatása. Olyan szabályozást szeretne a kormány, amelyben rugalmasan és gyorsan lehet megoldást találni a problémákra - mondta. A részletkérdéseket ugyanis az NGM hatáskörébe utalják, a minisztérium rendelettel szabályozhat. A kormánypárti indoklás szerint ez azért jó, mert ha a csalók rugalmasak, akkor a szabályalkotásnak is annak kell lennie. Boldog István, a Fidesz vezérszónoka is a nagyobb rugalmasságot dicsérte - később azt is hozzátette: az, hogy a törvény jó, abból is látszik, hogy a szocialisták támadják. Legény Zsolt (MSZP) szerint a törvényt az előtt léptették hatályba, minthogy időt hagytak volna a tesztelésre. A jobbikos vezérszónoklat Szilágyi Györgytől arról szólt: korábban már láthattuk, mi történt, amikor a kormány túlságosan megbízott egyetlen személyben, és kiskapukat hagytak a szabályozási rendszerekben. Az LMP-s Ikotiy István azt emelte ki: számos területről érkeznek a jelzések, hogy a rendszer igen nagy adminisztrációs költségeket okoz.
Ezután következett a rövid vita arról az indítványról, amely a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel függ össze. A törvényjavaslat az egyoldalú kamat-, költség-, illetve díjemeléssel szembeni fellépés részletszabályait tartalmazza.
Perelhetnek az emberről készített fotóért
Miután ezen túljutottak, az emberek lefényképezését - és annak a közzétételét - tiltó törvényjavaslat került a képviselők elé. A kormánypárti indoklás szerint csupán a modern technika követelményeihez alkalmazkodnak a polgári perrendtartás törvényének megváltoztatásával. A törvényjavaslat azonban azt is jelenti: aki engedély nélkül lefényképez más embert, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állíthatják és pénzbüntetésre ítélhetik. Az eljárás a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlíthat, de nem csak a médiára vonatkozik, hanem bárkire, aki fényképez. A fideszes felszólalók azt emelték ki: ez nem azt jelenti, hogy senkit nem lehet majd lefotózni. Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a kormánypártiak magukat és hozzátartozóikat akarják védeni ezzel a javaslattal - Habony Árpád Gucci-táskás fotóját, valamint Orbán Gáspár vb-döntős díszpáholybeli megjelenését hozta fel példának.
Titkosítják a paksi szerződéseket
A nap utolsó törvényjavaslata lehet a hét igazi nagyágyúja: a paksi beruházással kapcsolatos indítványt tárgyalják. A törvény egyik új elvárása, hogy csak olyan alvállalkozó vagy vállalkozó pályázhat a beruházásban való részvételre, amely telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. Lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a beruházással kapcsolatban. Erre akkor van lehetőség, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy a szellemi tulajdonhoz való jog sérülne. Ebben az esetben 15 évre titkosítanák a szerződéseket.
Aradszki András államtitkár a vitaindítójában arról beszélt: az atomenergia a magyar siker kulcsa. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű a paksi beruházás - mondta. Atomerőmű kivitelezésére Magyarországon utoljára az 1980-as években volt példa, ezért kellenek új szabályok, hogy igazán felkészült legyen a hatóság - indokolta a javaslatot. Az ellenzéki felszólalók szerint a titkosítások a korrupciót fogják növelni - a kormánypártiak erre annyit válaszoltak, hogy egy ilyen beruházásnál a biztonság minden másnál fontosabb.
A KDNP-ből Simicskó István a sport támogatását választotta mai témájának, Tuzson Bence (Fidesz) pedig a gazdasági mutatókról beszélt: a kormány célja az, hogy teljes foglalkoztatás legyen. "Az inflációt nézve is szépen alakultak a számok, hiszen most defláció van Magyarországon" - tette hozzá. -->
