A havi jövedelem negyedét költik törlesztésre
A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot vagy hitelt havi rendszerességgel; a háztartások tizedének ez havi 20-60 ezer forint közötti terhet jelent - derül ki a Tárki adataiból..
Nem meglepő, hogy a havi jövedelem emelkedésével csökken a hiteltörlesztés súlya a családi kasszában: a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fordítják ugyanis havi jövedelmük legnagyobb részét hiteltörlesztésre (54 százalékát); a 2. és 3. jövedelmi ötödbe soroltak havi jövedelmük nagyjából egynegyedét (24 százalék és 27 százalék), míg a felső két ötödbe tartozó hitellel rendelkező háztartások kevesebb, mint egyötödét (19 százalék).
A Tárki szerint a szubjektív anyagi helyzet szintén szoros összefüggést mutat azzal, mekkora terhet jelent a hitel havi törlesztő részlete. A nélkülözések között élő hitellel rendelkezők jövedelmük több mint kétharmadát felemésztik a havi részleteik.
Összességében a legjellemzőbb a középgenerációhoz tartozó (30-50-es éveiben járó), közepesen iskolázott, ezen belül is inkább a szakmunkás végzettségű háztartásfők háztartásai között a hitellel való rendelkezés: az ilyen háztartások 22-28 százalékának van valamilyen törleszteni valója, és körükben átlagon felül találunk olyan háztartásokat, amelyek közepesen magas, 20-60 ezer forint közötti havi összeget fordítanak erre. A roma háztartásfők háztartásai is kiemelkedően érintettek, 37 százalékuk rendelkezik valamilyen tartozással.
A háztartás összetétele alapján feltűnő, hogy a gyermekes háztartások mennyivel nagyobb arányban vannak eladósodva a gyermeket nem nevelőkhöz képest. Közülük is a párok és gyerme(ke)k alkotta háztartások a leginkább kitettek, hiszen ezek bő harmada (35 százalék) rendelkezik hitellel vagy egyéb tartozással, de az egy szülős gyermekes háztartásoknak is a negyede (25 százalék), a más típusú gyermekes háztartásoknak pedig 29 százaléka rendelkezik hitellel, mégpedig átlagon felüli arányban közepes vagy magas összegű törlesztést igénylő tartozással.
A magyar háztartások 7 százalékának van legalább egy lejárt tartozása valamely közműszolgáltató felé. Míg a rendszeres törlesztéssel rendelkező háztartások közül minden ötödiknek van lejárt közműtartozása, addig a rendszeres törlesztéssel nem rendelkező háztartásokat vizsgálva ez az arány mindössze 3 százalék. Ráadásul a rendszeres törlesztéssel rendelkező háztartások 9 százalékának legalább kétfajta közüzemi díjhátraléka van. Ez a csoport tehát egyszerre több irányba tartozik és ezek egy részét már nem tudja fizetni, azaz egy olyan adósságspirálba került vagy kerülhet, amelyből önerőből rendkívül nehéz kijutni.
