99,1 százalékos feldolgozottságnál a jobbikos Rig Lajos vezet a tapolcai-ajkai időközi választáson 35,3 százalékkal, a fideszes Fenyvesi Zoltán pedig 34,4 százalékon áll. Az MSZP-DK-s Pad Ferenc az első kettő közelébe sem jutott, neki 26,3 százaléka van. Rajtuk kívül csak az LMP-s Sallee Barbara áll egy százalék fölött, ő 2,0 százalékot ért el.
Összesen 22 jelölt indult, de a három nagyon és az LMP-n kívül senki nem rúghatott labdába: a mostani feldolgozottságnál a a többiek közül senki nem áll még csak a szavazatok fél százalékánál sem.
A legutolsó részvételi adat szerint délután fél 6-ig óráig a választásra jogosultak 38,29 százaléka adta le a szavazatát a tapolcai-ajkai időközi választáson. Vagyis semmi meglepő nem történt, jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint az országos választáson volt. Tavaly tavasszal 17:30-ig már 55,57 százalék voksolt Veszprém megye 3-as választókerületében. Veszprémben az idei első időközin másfél órával az urnazárás előtt közel 45 százalékos volt már a részvétel.
A választás azon is eldőlhet, hogy a választókerület melyik részében tudtak jobban mozgósítani. Mindhárom jelöltnek megvan a maga területe, ahonnan a jó eredményeket reméli: az MSZP Ajkán, a Jobbik Tapolcán, a Fidesz pedig Sümegen és a választókerület kisebb falvaiban erős hagyományosan. Ebből a szempontból érdekes, hogy toronymagasan Tapolcán volt a legmagasabb a részvétel: ott 48,38 százalék elment már szavazni délután fél 6-ig, míg Ajkán és Sümegen 35,69, illetve 38,23 százaléknyian, a falvakban pedig 39,82 százalékos a részvételi arány. Ajkán 25 ezer, Tapolcán 13,5 ezer, Sümegen pedig mintegy ötezer szavazásra jogosult él, a falvakban pedig összesen 28 ezren. Vagyis összességében még így is az ajkaiak és a falusiak szavaztak a legtöbben, ám hacsak nincs nagy különbség, a tapolcai szavazatokkal simán megfordítható az ottani eredmény. Összesen 71 883 választópolgár jogosult szavazni, ebből 71 819 szavazna Magyarországon, a többiek voksa csak napokkal később fog megérkezni. Ez azonban valóban csak akkor számít, ha rendkívül szoros lesz az eredmény.
Mit hozhat a választás?
A Lasztovicza Jenő halála miatt kiírt időközi választás az első olyan, ahol az előzetes felmérések szerint egyenlő győzelmi esélyekkel indul három jelölt is. Ebben a mostani választás teljesen eltér a ciklus korábbi két időközijétől: Újpesten és Veszprémben is a Fidesz és a baloldal versengett egymással, a Jobbik egyik helyen sem várhatott sikert.
Ma újra lehetett élesben is tesztelni, hogy mennyire működőképes a Fidesz elképzelése a centrális erőtérről. Orbán Viktor 2009-ben meghirdetett politikája - a tavalytól működő új választási rendszer segítségével - egyszerű utat mutatna a választóknak: van egy nem túl erős és széttagolt baloldal, egy szélsőséges Jobbik, a kettő közt pedig a centrumban az erős Fidesz, amelynek elég egy kicsivel vernie mindkettőt, hogy a legtöbb mandátumot elvigye. A modell sokáig tökéletesen működőképesnek látszott, ám a tavaly ősz óta eltelt hónapokban többször is megbicsaklott.
A tavalyi ózdi önkormányzati választás, ahogy az idei veszprémi időközi is, megmutatta a centrális erőtér ötletének legnagyobb hibáját. Azt, hogy ha olyanná teszik a választási rendszert, amelyben a harmadik helyezettre adott voks gyakorlatilag elvész, akkor sok ellenzéki szavazhat át a számára kevésbé szimpatikus pártra, csak hogy ne a Fidesz nyerjen - vagy tüntet távolmaradásával. Amíg korábban azt hittük, hogy a baloldal és a Jobbik közt átjárhatatlan az út, Ózd és Veszprém példája is megmutatta, hogy a kormányellenesség lehet ennél is nagyobb. Ha ma a Fidesz nyer, akkor abból azt a következtetést vonhatják le: érdemes továbbra is megosztani az ellenzéki szavazókat. Ha vesztenek, az ellenben óriási presztízsveszteség volna nekik - 2000 óta közel másfél évtizeden át nem buktak el időközit, tavaly ősz óta viszont már kettőt is.
A két ellenzéki párt számára is óriási a tét: az MSZP-nek hatalmas lélektani siker volna a sorozatban a harmadik időközin aratott győzelem, a Jobbiknak pedig ez volna története első egyéni mandátuma. Ezért is nagy a mai tét: azt is megláthatjuk, hogy egy olyan helyzetben, amikor egyre többen ábrándulnak ki a Fideszből, vajon sikeres lehet-e a Jobbik mérsékeltebb arcát mutató, a csalódott baloldaliak szavazatára is számító stratégiája. Elhiszik-e a Fideszben csalódott választók, hogy valamelyik ellenzéki jelölt esélyesebb, és hajlandóak-e rá átszavazni? - ezen a kérdésen dőlhet el a mai választás.
