A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Kína-Közép- és Kelet-Európai Országok Közötti Együttműködés titkársága által rendezett tanácskozáson az államtitkár az úgynevezett Egy út, egy öv kezdeményezésről szólva elmondta: az a cél, hogy összekapcsolják a dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával, és ez megegyezik a magyar külpolitika keleti nyitásának céljaival.
Huo Jü-csen, a közép- és kelet-európai országok és Kína együttműködésének különmegbízottja azt mondta, hogy a kezdeményezés jelentős lehetőségeket kínál Kína és a 16 közép-kelet-európai ország (KKE) három éve intézményesített, és azóta már gyakorlati eredményekkel járó együttműködésének. Peking bízik benne, hogy a térség országai fontos szerepet játszanak majd az Egy út, egy öv kialakításában - tette hozzá.
A különmegbízott hangsúlyozta: az utóbbi években dinamikusan fejlődtek a kínai-magyar és a Kína-KKE kapcsolatok. A kezdeményezés pedig tovább mélyítheti a kooperációt a közép-kelet-európai országok és Kelet-Ázsia között - tette hozzá.
A kínai Egy út, egy öv kezdeményezés elsősorban infrastrukturális beruházásokon keresztül kívánja javítani az összeköttetést, fejleszteni a kereskedelmet és a gazdasági integrációt Eurázsia országai között, így hozzájárulva a térség fejlődéséhez. A koncepció a Kínából induló, Közép-Ázsián keresztül Európába vezető szárazföldi "új selyemút" kialakítását, illetve egy Délkelet-Ázsiától Afrikáig húzódó tengeri "selyemút" létrehozását foglalja magában, a pénzügyi hátteret pedig két intézmény, a 40 milliárd dolláros Selyemút Alap, illetve a 100 milliárd dollárosra tervezett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank biztosítja majd. Utóbbi intézményhez Magyarország is jelezte csatlakozási szándékát, várhatóan az év második felében válhat taggá.
Hsziao Csien, Kína budapesti nagykövete a Szijjártó Péter külgazdaság és külügyminiszter kezdeményezésére létrejött hétfői konferencián azt mondta: Magyarország vezető szerepet játszik a Kína-KKE együttműködésben.
Szabó László a Kína-KKE együttműködés eredményeiről szólva kiemelte: az év végén megkezdődik a Budapest-Belgrád nagysebességű vasútvonal építése, amely a jelenlegi nyolcról három órára csökkenti az utazási időt a két város között. A vasútvonal kiemelt szerepet kaphat a görögországi Pireusz kikötőjéből induló, kínai érdekeltségű vasúti szállítmányok európai elosztásában.
