Trócsányi László a német fővárosban tárgyalt többek között Nikolaus Meyer-Landruttal, Angela Merkel kancellár uniós politikai főtanácsadójával és Cornelia Rogall-Grotheval, a belügyminisztérium államtitkárával. Megbeszéléseiről az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a menekültválság kezeléséről szóló európai bizottsági indítványokkal kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország "mindig is megértő politikát folytatott a politikai menekültek irányában", a gazdasági menekültekkel kapcsolatban viszont azt az álláspontot képviseli, hogy az EU nem tudja megoldani a gondjaikat, ezért azokat "helyben" kell kezelni, a kibocsátó országokkal együttműködve.
Továbbá figyelembe kell venni, hogy Magyarország számára a roma integráció "prioritás", és komoly belső feszültséget okozna, ha a mintegy 800 ezres roma közösség nagy erőfeszítéseket igénylő felzárkóztatása mellett nagy számú gazdasági menekültről is gondoskodni kellene - mondta a miniszter.
Trócsányi László elmondta: a magyar és a német álláspont számos ponton találkozik, így közös meggyőződés, hogy fontos a gazdasági motivációjú tömeges vándorlás kiváltó okainak kezelése a kibocsátó országokban, elő kell segíteni a gazdasági menekültek visszatéréséhez szükséges feltételek megteremtését, és a biztonságos származási országokból érkező menedékkérők esetében fel kell gyorsítani a kérelem elbírálására irányuló folyamatot.
Az igazságügyi miniszter és a kancellár Európa-politikai főtanácsadójának megbeszélésén a halálbüntetés körüli vitára is kitértek. Trócsányi László rámutatott, hogy az alaptörvény két rendelkezése is - közvetve - tiltja a halálbüntetést, és Magyarország tiszteletben tartja vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásait. Ebben az értelemben a halálbüntetés "nem téma", vagyis nem készülnek jogi lépések ezen a téren. A vita inkább a véleményszabadságról szól, központi kérdése az, hogy miről lehet vitatkozni az EU-ban és vannak-e "tabutémák" - mondta az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László több más aktuális ügyről is tárgyalt partnereivel, és részt vett a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a magyarországi igazságszolgáltatás és jogállamiság helyzete volt. A zártkörű beszélgetést az úgynevezett Chatham House szabályok alapján rendezték meg, amelyek a minél nyíltabb vita érdekében előírják, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni, ki milyen véleményt fogalmazott meg.
Trócsányi László elmondta, hogy a nagyjából 50 fős közönség - köztük kutatók, diplomaták, újságírók és civil szervezetek képviselői - előtt zajlott háromórás, "élénk" vita végkicsengése az volt, hogy Magyarországon "az intézmények a helyükön vannak és működnek".
A vita másik résztvevője, Herbert Küpper, a regensburgi székhelyű kelet-európai jogtudományi kutatóintézet (Institut für Ostrecht) magyar joggal foglalkozó szakértője az MTI-nek azt mondta: a vita "nagyon hasznos volt, mert az érzelmek helyett a tényekről volt szó, és megéreztük, milyen fontos az európai hagyományokból következő kölcsönös megértés". Hozzátette, hogy a vita azért is hasznos volt, mert "végre nem egymásról beszéltünk, hanem egymással".
Trócsányi az InfoRádiónak
Trócsányi László az InfoRádiónak elmondta, hogy az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. A tárcavezető kijelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem foglalkozik a halálbüntetés visszaállításának jogi előkészítésével.
Magyarországra az elmúlt négy hónapban több menekültügyi kérelmet adtak be, mint egész múlt évben - emelte ki Trócsányi László az InfoRádiónak. Hozzátette: egyrészt Koszovóból, másrészt azonban nagyon sokan érkeztek Szíriából és Pakisztánból, stb.
A magyar igazságügyi miniszter elmondta: mi a nemzetközi kötelezettségünket mindenben betartjuk, ha valaki politikailag menekült, akkor megkapja a menekültjogi kérelmet. Ami viszont a gazdasági bevándorlást illeti, a megoldás nem feltétlenül az, hogy szétosztjuk a menekülteket, mert két-három hónap múlva újra fognak jönni, és újra ugyanezekkel a kérdésekkel találja magát szemben Európa - hangsúlyozta Trócsányi László. Hozzátette: sokkal jobb lenne a menekültek visszaszállítása azokba az országokba, ahonnan jönnek.
"Nekünk a balkáni régió a prioritásunk. Nálunk nem a Földközi-tenger a probléma, hanem a balkáni országokból érkező menekültáradat" - véli az igazságügyi miniszter.
A halálbüntetés kérdésével kapcsolatban Trócsányi László közölte: az Igazságügyi Minisztériumban semmilyen szakmai előkészítő munka nem folyik a halálbüntetésről. Hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium természetesen a szigorú büntetőpolitika pártján áll. Egyértelműek a magyar jogi szabályozások a halálbüntetést illetően: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségvállalását. Ezenkívül nem adhatunk ki senkit olyan országnak, ahol halálbüntetés van - ez egyértelmű.
A fő kérdés az - véli az igazságügyi miniszter -, hogy lehet-e vitatkozni Európában vagy nem. Arra a kérdésre helyeztem a hangsúlyt, hogy Európa egy bürokratikus Európa, vagy egy olyan, ahol nincs tabutéma, és lehet bármiről vitatkozni.
Az a kérdés, hogy Európa megengedheti-e magának, hogy vitatkozzon - hangsúlyozta a miniszter. Itt arra hívtam fel a figyelmet, hogy sokkal jobb, ha a kérdésekről vita folyik. Úgy gondolom, hogy minden tárgyalásomon pozitív benyomással tudtam eljönni, mert az volt az érzésem, hogy az álláspontjaimat meghallgatják, sőt, azt kell mondanom, hogy meg is értették - mondta Trócsányi László az InfoRádiónak.
