Varga: egy új korszak kezdődik Magyarországon

Ma késő délelőtt elkezdődött a parlamentben a nap legfontosabb vitája: elkezdik tárgyalni a 2016-os költségvetést.

A büdzsét Varga Mihály mutatja be, a nemzetgazdasági miniszter beszéde után pedig az Állami Számvevőszék, majd a Költségvetési Tanács elnöke kommentálja a büdzsé tervét. Ezután az öt frakció vezérszónokai következnek, majd a többi képviselő beszélhet, ma még összesen hat óra hosszan. Csütörtökön és pénteken ezt majd folytatják, összesen 30 órán át tarthat a büdzsé vitája.

Varga: vége a válságkezelésnek

Egy új korszak költségvetése a 2016-os - mondta Varga Mihály vitaindítójában. Mint mondta, a gazdaság túlélte a válságot, növekvő pályán van a magyar gazdaság. "A kormány gazdaságpolitikája bizonyította erejét" - fogalmazott. A jövő évi az adócsökkentés és a fejlődés éve lesz - ígérte. A válságkezelés lezárult, elindult a stabilizáció - fogalmazott.

2,5 százalékos növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal és 1,6 százalékos inflációval számol a kormány - ismertette a miniszter a számokat. Az adócsökkentések 170 milliárd forintot hagynak a családoknál Varga számítása szerint. A gazdaság szerkezete szerinte a jövőben kiegyensúlyozottabb lesz, és a háztartások fogyasztása is nőhet. További negyvenezer fővel növelnék a közfoglalkoztatottak számát, így 240 ezer közmunkás lehet jövőre. Erre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak.

Domokos: az adósságképlet átírása segített

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azzal kezdte beszédét: az egyik legfontosabb pont, hogy a 2016-ra tervezett hiány nem érheti el a 3 százalékos határt. Mint mondta, az adósságképletet nem sikerülne tartani, ha az valóban életbe lépne jövőre - ezért is fontos, hogy a kormány a költségvetést megalapozó törvényekben ezt a rendelkezést felpuhítja.

Kérdés, hogy mennyire tekinthető reálisnak a makrogazdasági prognózis, erre azonban az Állami Számvevőszék egyedül választ nem adhat, az a Költségvetési Tanács feladata - mondta az ÁSZ-elnök. Azt a gazdasági adatok szerinte is jól mutatják, hogy túljutott a gazdaságunk a válságon, most már dinamikus a növekedés. A 2016-os költségvetés makrogazdasági környezete azért lesz sajátos, mert a növekedés egyszeri hajtóerejei megszűnnek, kevesebb lesz a felhasználható EU-forrás - fogalmazott. Emiatt a beruházások és a közösségi fogyasztások visszaesésével érdemes számolni, indokolt az óvatosság. Az adóbevételeket reálisan tervezték, de egy részük teljesülése így sem megalapozott.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is az adósságszabály megváltoztatását emelte ki elsőképp. A tervezet enélkül nem felelne meg a stabilitási törvény előírásának - mondta.

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: minden magyar ember kevesebb adót fog fizetni jövőre. Több munkahely, kevesebb adó - a Fidesz frakcióvezetője szerint ez a 2016-os költségvetés üzenete. A költségvetésnek és az adórendszernek kell egyfajta társadalmi felelősséget mutatnia, amit szerinte a családi adókedvezmény fejez ki.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a kormány sem a magyarok gondjaival, sem a világ jó gyakorlataival nem volt tisztában a költségvetés előkészítésekor. Tóbiás József költségvetésnek álcázott kormányzati merényletnek nevezte a 2016-os büdzsét, többkulcsos adórendszert javasolt, illetve több forrást szorgalmazott az oktatásra, az egészségügyre, a szociális rendszerre és az önkormányzatoknak.

A parlamenti ülésen tucatnyi törvénymódosítást elfogadtak, köztük a reklámadó új szabályait is. Este tárgyalnak az e-kártya bevezetéséről is. A nap többi parlamenti eseményének összefoglaláást itt olvashatják.

Támogatást kaphatnak a II. világháborúban elesettek özvegyei, árvái

Anyagi támogatást kaphatnak a II. világháborúban elesett katonák özvegyei és árvái, ha a parlament elfogadja kormánypárti képviselők erre vonatkozó indítványát, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek.

A fideszes Lázár János múlt héten közölte, hogy kárpótlást kezdeményeznek annak a ma még élő mintegy 17-18 ezer II. világháborús magyar hadiárvának és hadiözvegynek - köztük, kérelem alapján, határon túl élőknek is -, akiket 1949-ben az akkori államhatalom megfosztott ettől a minősítéstől. Ők a tervek szerint havi 8000-8500 forintos nyugdíjkiegészítést kapnának a magyar államtól.

A mai első napirendi pontként a reklámadó módosításáról tartották meg kivételes eljárásban a vitát - erről a törvényjavaslatról még ma délelőtt szavaztak is. Tállai András államtitkár arról beszélt a vita elején: olyan megoldásban gondolkozott a kormány, amely megfelelne az EU-nak is. Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka is azt mondta: egy EU-s jogvita következményeit mérlegelve indokolt a módosítás.

Ezért döntött úgy a kormány, hogy a legkisebbeknek 0, másoknak 5,3 százalékos legyen a kulcs. Így szerintük elérhető ugyanaz a bevétel, mint amivel eredetileg számoltak. Persze Vantara felhozta a Fidesz tavalyi érveit is: mint mondta, a kereskedelmi média műsorait úgy állítják össze, hogy nagy bevétel legyen, nem úgy, hogy a társadalom - szerinte magasabb szintű - igényeit vennék figyelembe.