Vasárnapi német lapok beszámolói szerint egyebek között Bajorországban, Brémában, Hamburgban és Berlinben emelkedett nagymértékben a kitoloncolások száma. Bajorországból például május végéig 1216 menedékkérőt toloncoltak ki, míg tavaly 12 hónap alatt sem érték el ezt a számot, 1007 menedékkérőt kényszerítettek távozásra.
Több más tartományban is kisebb-nagyobb növekedést regisztráltak. Hessenből a tavalyi 551 után az idén a január-áprilisi időszakban 275 olyan személyt toloncoltak ki, akinek jogerősen elutasították a menedékjog iránti kérelmét, 333 elutasított menedékkérő pedig önként távozott.
A kitoloncolások túlnyomórészt a nyugat-balkáni országok állampolgárait érintik. Esetükben csaknem 100 százalékos az elutasított menedékkérelmek aránya. A hatóságok megítélése szerint a kérelmezők a szegénység elől menekülnek Németországba, és nem politikai vagy vallási üldöztetés elől, ezért nem lehet megadni számukra a menedékjogot.
A térség több országát - Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát - úgynevezett biztonságos származási országként tartják számon a német hatóságok, ami azt jelenti, hogy ezekbe az országokba külön mérlegelés nélkül lehet visszatoloncolni menedékkérőket.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a napokban bejelentette, hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást a Nyugat-Balkánról érkezők ügyében. Kérelmeiket már a befogadó állomásokon elbírálják, vagyis még azelőtt, hogy az úgynevezett integráció-előkészítő létesítményekben - menekültotthonokban - helyeznék el őket.
A kitoloncolás jogintézményének szélesebb körű alkalmazására azért van szükség, mert nemcsak a Nyugat-Balkánról, hanem a háborús, polgárháborús térségekből, például Szíriából és Irakból érkező - és ezért a menekültstátus megszerzésére jó eséllyel pályázó - menedékkérők száma is gyorsan emelkedik, és a folyamat rendkívüli mértékben megterheli a menekültügyi ellátórendszert.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig legkevesebb 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest is megduplázódik.
