Sikeresebbek az időseknek helyet adó országok

Izland, Új-Zéland, Svédország, Izrael és Norvégia jár élen az idősebbek foglalkoztatásában – derült ki a PwC legfrissebb tanulmányából, ami az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának sikerességét vizsgálta 34 OECD-országban. Az első tíz helyezett között szerepel az Egyesül Államok, Dél-Korea, Japán és Észtország is. Szlovákia, Görögország, Lengyelország és Magyarország viszont jóval az átlag alatt teljesít az adótanácsadó cég szakértői által bevezetett Golden Age Index szerint.

„Mivel a világ fejlett gazdaságaihoz jellemzően öregedő társadalmak társulnak, a növekedés, illetve a nyugdíjak és az egészségügy szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy az országok kihasználják az idősebb munkaerőben rejlő potenciált” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója. Hozzátette: becsléseik szerint például az Egyesült Királyság hosszú távon közel öt százalékkal növelhetné GDP-jét, ha követné a legjobban teljesítő országok – például Svédország – üzleti gyakorlatát. A most közzétett listán hátrébb szereplő országok pedig még nagyobb növekedést érhetnének el.

Szükség volna az idősebbek munkaképességének javítására, például új képzési formák bevezetésére, a továbbfoglalkoztatás útjában álló akadályok felszámolására és annak ösztönzésére, hogy a vállalatok egyre több idős nőt és férfit vegyenek fel a betöltetlen álláshelyekre. A kormányok eközben fontolóra vehetnék az állami nyugdíjrendszerek reformját, a későbbi nyugdíjba vonulás állami ösztönzését és más olyan intézkedések bevezetését, amelyek a munkaerőpiacon marasztalnák az idősebbeket, vagy akár visszavonzanák oda – javasolja a PwC.

Ez a vállalatok számára is számos lehetőséggel és előnnyel, ugyanakkor kihívással járna. Ha a vásárlók átlagéletkora növekszik, azok a cégek, amelyek kihasználják az idősebbek munkaerő-piaci képességeit és tapasztalatát, versenyelőnyre tehetnek szert – hívja fel a figyelmet a PwC tanulmánya. Eközben viszont alkalmazkodniuk is kellene a megváltozott körülményekhez: újra kellene gondolniuk, hogyan folytatják például a fiatalabb munkatársaknál elkezdett továbbképzéseket az 50 év felettiek esetében, és alaposan meg kellene vizsgálniuk a szervezeten belüli életkorviszonyokat, a toborzási, a munkaerő-megtartási rendszereket, valamint a teljesítményértékelés és a jutalmazás terén bevezetett módszereket.

Az idősebbek a fizetés, a nyugdíj és az egészségügyi juttatások arányát tekintve is másfajta javadalmazásra tarthatnak igényt, mint a fiatalabb kollégák – mutat rá a PwC tanulmánya.

„Végig kell gondolni, hogyan hasznosítható legjobban az idősek tudása és tapasztalata. A nagyobb rugalmasság, a munkakör átalakítása, a szakértői karrierutak kiemelése vagy a munkakör bővítése segíthet az idősebb generáció megtartásában. A képzésnek, az előléptetésnek és a teljesítménymenedzsmentnek nem szabadna 50 éves kor felett véget vetni” – véli Bencze Róbert. A magyar cégeknek is bőven van még mit tanulniuk azoknak az előnyöknek a kihasználásáról, amelyeket a vállalaton belül együtt dolgozó generációk nyújthatnak.