Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász közölte: a schengeni törvények rögzítik, hogy a kijelölt határátkelőhelyet mikor és hogyan lehet legálisan megközelíteni. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy aki nem tartja be az előírásokat, azt ki kell utasítani, mégis hiányzik az "érdemi szankciórendszer".
Arra a kérdésre, hogy a schengeni egyezmény vagy más uniós jogszabály előírja-e a határok megvédésének módját, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: "nem szabja meg semmi".
A schengeni határok védelme a megállapodásban részt vevő országok kötelessége, annak módszerébe viszont senki nem szólhat bele. "Jogilag fel se merül", hogy megtámadható lenne a magyar-szerb határon épülő határzár - hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: az Európai Unióban több precedens van arra, hogy büntetőjogi szankciókkal próbálják visszaszorítani az illegális migrációt, és ha Magyarországon a jogalkotó a szigorítás mellett döntene, a jogvédők esetleg felzúdulnának, de a lépés "teljes mértékben jogállami és demokratikus lenne".
"Schengen az legnagyobb vívmánya" - jelentette ki Kovács István, hangsúlyozva, hogy a rendszer tagállamainak polgárai szabadon mozoghatnak, ez pedig az EU egyik alapértéke. Azonban - tette hozzá - az övezet szélén fekvő államok megvédik a határokat.
Kovács István kiemelte: vannak közösségi források a határvédelemre, de az EU költségvetése hétéves ciklusokban évekre lebontva meghatározott, és amikor elfogadták, még "szóba se került" ilyen mértékű migrációs nyomás. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kormány intézkedett a kerítéshez szükséges források átcsoportosításáról, valamint a rendőrségnek és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak juttatott pluszforrásokról is.
